Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

A csótányok sem élik túl - nézze meg, milyen lesz a Föld az ember nélkül!

Milyen lenne a Föld, ha az emberi élet megszűnne? Meddig maradnának fenn a civilizáció emlékei? Mit tudhatna meg rólunk egy idegen faj, ha pusztulásunk után egy évszázaddal a Földre látogatna? A válasz megdöbbentő: szinte semmit.

Az emberiség pusztulása után egy évszázaddal a mai életnek nem maradna szinte semmi nyoma, az időjárás, a korrózió, a földrengések, a túlélő állatok, rovarok és baktériumok mindennel végeznének. Több maradna meg az ősi civilizációk emlékeiből, mint korunk épületeiből, könyveiből és elektronikus feljegyzéséből.

Az idelátogató idegen joggal hihetné, hogy az utolsó civilizáció a Földön az ősi Egyiptom volt - ez a következtetése annak a dokumentumfilmnek, amely azt mutatja be, milyen lesz a bolygó az ember nélkül.

S ez nem egyszerű jóslás, hanem tudományosan megalapozott feltételezés - hangsúlyozza a műsor egyik fő tanácsadója, Gordon Masterton skót mérnök.

"A fények az emberiség pusztulása után szinte azonnal elkezdenének kihunyni a bolygón. Legtovább a szélturbinák működnének, de néhány hét múlva az egész Föld mélységes sötétségbe burkolózna - olyan sötétségbe, amilyen nem volt azóta, hogy az első primitív emberek összegyűltek melegedni a tábortüzek köré" - vázolja fel a jövőt Masterton.

Benépesülnének a városok - állatokkal

Hat hónappal a katasztrófa után ismét elkezdenének benépesülni a városok - állatokkal, köztük egykori házi kedvenceinkkel. Húsz év múlva a farkasok és a medvék lennének az urak az utcán, miközben a fából épült házak kezdenének szétporladni, de a vasbeton épületek felett sem múlna el észrevétlenül az idő.

Negyven-ötven évvel később a korrózió, a növények elburjánzása és az időjárás viszontagságai következtében egymás után dőlnének össze a mai épületek.

Száz év múlva a mai autókból már csak egy rozsdakupac maradna, az üvegépületek ledőlnének, a kőházak szétporlanának, a váltakozó fagy és olvadás miatt az utakból kőtörmelék maradna, megnőne a talajvíz szintje, és elárasztaná a metrót, a csatornák beomlanának, s ha a villámok felgyújtanák a burjánzó növényzetet, egész "városok" égnének le.

Tévhit a patkányokról

Bár most azt hisszük, a pusztulást a csótányok és a patkányok sem élnék túl: ha nem lesz az épületekben fűtés, a csótányok elpusztulnak, az ember - és szemete - nélkül pedig a patkányok éhen vesznének, vagy áldozatul esnének a városokba költöző sólymoknak és héjáknak.

Egyedül a vadállatok járnának jól az ember pusztulásával: az afrikai elefántok létszáma száz éven belül elérné a gyarmatosítás ideje előtti tízmilliót. A háziállatok - marhák és birkák - viszont hamar kihalnának velünk együtt, mert nem lenne senki, aki megvédené őket a ragadozóktól.

Velünk pusztulnának történelmünk és kultúránk pótolhatatlan, archívumokban felhalmozott értékei is. A Holt-tengeri tekercsek például hiába éltek túl kétezer évet a sivatagi barlangban, miután "megmentették" és védett környezetbe helyezték, legföljebb száz évig maradnának épen.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×