A szakértők hangsúlyozzák: nehéz megmondani, hogy ezek közül hány gyógyszer kerül majd a patikákba, és igen kérdéses, melyik molekula lesz minden eddiginél jobb gyógyítója valamely betegségnek.
A gyógyszeripar szerint a cukorbetegség, a rosszindulatú daganatos kórképek és az agyi károsodások kezelésére ígéretes molekulák vannak abban a folyamatban, amelynek során - legtöbbször igen lassan - a sikerrel kecsegtető kémiai anyagok eljutnak először a vizsgálatok állatkísérletes fázisába, majd az első emberi megfigyelésekig, végül a betegeken való kipróbálásig.
A Cowen and Co., New Yorkban működő biztosító szerint a gyógyszeripar bevétele 2011-ben meghaladhatja a 150 milliárd dollárt évente, amikor sok, eredeti készítmény szabadalma lejár, és a vezető gyárak kénytelenek szembenézni a generikus, követő gyógyszerek konkurenciájával.
A gond az, hogy a reménybeli molekulák hatékony készítménnyé fejlesztésének ideje mára megnyúlt és megdrágult. Egy új kémiai anyagnak a forgalomba kerülése a múlt század hatvanas éveiben átlagosan 7,9 évet vett igénybe.
Ez az időtartam a kilencvenes években már 12,8 esztendőre növekedett. Egy új gyógyszer molekulájának a szintézise, majd a hatást célzó állatkísérletek 1-3 évet igényelnek, majd a leghosszabb időtartam következik: az emberen végzett megfigyelés. Ez gyakran egy évtizeden is túlnyúlik.
A költségek ennek megfelelően több milliárd dollárt tesznek ki. Nem véletlen, hogy a reménykeltő jövőkép ellenére az első tizennégy gyógyszergyár részvényeinek értéke tavaly csak 1,7 százalékkal emelkedett.
Az amerikai élelmiszer- és gyógyszer-engedélyezéssel foglalkozó hivatal, az FDA az utóbbi időben igen sok kritikát kapott azért, mert több, sok millió beteg által szedett gyógyszerről derült ki, hogy súlyos mellékhatásokkal jár.
A hivatal ezért határozottan szigorította szabályrendszerét. A keményebb ellenőrzés, a mind több vizsgálatot megkívánó szabályok miatt az Egyesült Államok területére 2007-ben csak 19 új gyógyszer forgalomba hozatalát engedélyezték.