Számos őserdei indián törzsben él az a hiedelem, hogy a valamilyen látható fogyatékossággal született gyermekeknek, valamint az ikreknek nincsen lelkük, ezért meg őket ölni.

Időnként az is elég ok, ha a gyermek lány, vagy házasságon kívül születik. Ilyenkor a kisgyermekeket megölik, kint hagyják az erdőben, vagy élve eltemetik.

Több szervezet is azért lobbizik a brazil kormánynál, hogy lépjen fel a gyakorlat ellen. A Yanomani törzs területén orvosként dolgozó Marcos Pelegrini úgy becsüli, hogy a törzsnél egyedül 2004-ben 98 gyermeket öltek meg.

Ugyanakkor nem csak a gyermekekről van szó: sok szülő inkább az öngyilkosságot választja, mert nem akarnak kezet emelni a gyermekeikre, de nem képesek szembeszállni a falu véneinek döntésével sem.

Az emberi jogvédő aktivisták szerint a kormány hivatalos statisztikái alulbecslik az esetek számát, mert sok gyermekgyilkosságot az alultápláltság számlájára írnak.

A kabinet hivatalos álláspontja az, hogy nem szabad beavatkozni az őslakók életébe és kultúrájába, így el kell fogadni a gyilkosságokat is, hiába számít kegyetlenségnek az európai-nyugati értékrendszerben.Egy megdöbbentő esetről számolt be a 20 éve a suruwahá törzsnél élő Marcia és Edson Suzuki. Az 1995-ben született Hakani - a neve mosolyt jelent - kétéves korában sem tudott járni és beszélni, ezért a falu vezetői arra utasították a szülőket, hogy öljék meg.

Ezt egyikük sem akarta megtenni, öngyilkosságot követett el. Ezután Hakani 15 éves bátyjának kellett az ítéletet végrehajtani. A fiú egy bozótvágó késsel fejbe vágta a lányt, majd egy sekély sírba temette.

Hakani azonban nem halt meg, kikecmergett a gödörből. Ezután a nagyapja meglőtte egy nyíllal, de közben olyan ideges lett, hogy öngyilkosságot kísérelt meg.

A kislány ezt is túlélte - bár sebei elfertőződtek -, később az erdőbe űzték, és csak azért maradhatott életben, mert egy rokona élelmet csempészett neki. Ötéves korában még mindig nem tudott járni, és rendszeresen bántalmazták.

Suzukiék hosszadalmas hatósági procedúra után végül örökbe fogadhatták a kislányt. A család gondozásának köszönhetően egy éven belül már tudott járni és beszélni is. Noha agyalapi mirigye nem működik megfelelően, nincs szüksége különleges gondozásra, a többi gyerekkel járhat iskolába.

Az egyre gyakrabban nyilvánosságra kerülő esetek kezdik megváltoztatni a hivatalos álláspontot, egy olyan törvényről tárgyalnak, amely tiltaná a gyermekek meggyilkolásának minden formáját. A javaslatot Muwaji-törvénynek nevezik, egy suruwahá törzsbeli nő neve után, aki megtagadta, hogy élve eltemesse gyermekét.