Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső
Scales of justice and Gavel on wooden table and Lawyer or Judge working with agreement in Courtroom, Justice and Law concept.
Nyitókép: Pattanaphong Khuankaew/Getty Images

Hűtlen kezelés miatt ítélték el az MSZP volt csepeli elnökét

12 év született meg a másodfokú ítélet Szenteczky János ügyében. Első fokon két éve felmentették.

A csepeli önkormányzat tájékoztatása szerint 12 év után született másodfokú bírósági döntés "a csepeli lakásmutyiügy néven elhíresült bűncselekmény-sorozatban", a Csepeli Vagyonkezelő egykori vezetőjét, Szenteczky Jánost, az MSZP korábbi csepeli elnökét a bíróság bűnösnek mondta ki. A Fővárosi Törvényszék megerősítette: hűtlen kezelés miatt 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a vádlottat a bíróság.

Szabó József Tamás, a törvényszék szóvivője elmondta: a vád szerint 2007 és 2008 között a férfi úgy juttatott szociális bérletként önkormányzati lakásokhoz négy embert, hogy azokra nem voltak jogosultak. Az ügyre azután derült fény, hogy névtelen bejelentés érkezett az önkormányzathoz. Az érintetteknek piaci alapon kellett volna fizetniük a lakásokért. A vádlott ekkor telefonon felhívta a négy érintettet, hogy visszamenőlegesen fizessenek meg több mint 1,3 millió forintot. Ezt meg is tették.

Az első fokon eljáró Budai Központi Kerületi Bíróság 2020 novemberében azt állapította meg, hogy mivel a befizetés megtörtént, nem keletkezett vagyoni hátrány, így felmentette a vádlottat.

A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék azonban úgy ítélte meg, hogy megvalósult a bűncselekmény, azonban a szociális bérlakáshoz jutók utólag megtérítették a vagyoni hátrányt.

Emellett egy sportpályával kapcsolatos ügyben is megállapította a vádlott felelősségét: egy sportegyesületnek lejárt a bérleti szerződése, ám a pályát még 38 hónapig ingyen használhatta, így mintegy 950 ezer forint vagyoni hátrányt okozott a vádlott.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2013 májusában jelentette be, hogy a sportpályával kapcsolatos ügyben vádemelést javasol. Akkori közleményükben azt írták: egy sportegyesület 1991 decemberétől ingatlant bérelt a csepeli önkormányzattól. A képviselő-testület 2006 decemberétől az ingatlant forgalomképes vagyoni körbe helyezte, a vagyonkezelői jogot pedig átadta egy zrt.-nek.

A sportegyesület képviselője a bérleti szerződés lejárta, 2007. május 31. előtt megkereste a zrt.-t az ingatlanbérlet meghosszabbítása miatt. Azonban annak ellenére nem jött létre újabb szerződés, hogy a vagyonkezelő illetékes osztálya elkészítette a feljegyzést az egyesület szerződéskötési szándékáról, továbbá a bérleti szerződés tervezetét is.

Az elkészült iratokat eljuttatták Sz. J. ügyvezetőhöz, aki azokat nem írta alá, de nem intézkedett arról, hogy a sportegyesület az épületet elhagyja, ezért az épületet több hónapig használták bérleti díj fizetése nélkül.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×