Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Scales of justice and Gavel on wooden table and Lawyer or Judge working with agreement in Courtroom, Justice and Law concept.
Nyitókép: Pattanaphong Khuankaew/Getty Images

Hűtlen kezelés miatt ítélték el az MSZP volt csepeli elnökét

12 év született meg a másodfokú ítélet Szenteczky János ügyében. Első fokon két éve felmentették.

A csepeli önkormányzat tájékoztatása szerint 12 év után született másodfokú bírósági döntés "a csepeli lakásmutyiügy néven elhíresült bűncselekmény-sorozatban", a Csepeli Vagyonkezelő egykori vezetőjét, Szenteczky Jánost, az MSZP korábbi csepeli elnökét a bíróság bűnösnek mondta ki. A Fővárosi Törvényszék megerősítette: hűtlen kezelés miatt 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a vádlottat a bíróság.

Szabó József Tamás, a törvényszék szóvivője elmondta: a vád szerint 2007 és 2008 között a férfi úgy juttatott szociális bérletként önkormányzati lakásokhoz négy embert, hogy azokra nem voltak jogosultak. Az ügyre azután derült fény, hogy névtelen bejelentés érkezett az önkormányzathoz. Az érintetteknek piaci alapon kellett volna fizetniük a lakásokért. A vádlott ekkor telefonon felhívta a négy érintettet, hogy visszamenőlegesen fizessenek meg több mint 1,3 millió forintot. Ezt meg is tették.

Az első fokon eljáró Budai Központi Kerületi Bíróság 2020 novemberében azt állapította meg, hogy mivel a befizetés megtörtént, nem keletkezett vagyoni hátrány, így felmentette a vádlottat.

A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék azonban úgy ítélte meg, hogy megvalósult a bűncselekmény, azonban a szociális bérlakáshoz jutók utólag megtérítették a vagyoni hátrányt.

Emellett egy sportpályával kapcsolatos ügyben is megállapította a vádlott felelősségét: egy sportegyesületnek lejárt a bérleti szerződése, ám a pályát még 38 hónapig ingyen használhatta, így mintegy 950 ezer forint vagyoni hátrányt okozott a vádlott.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2013 májusában jelentette be, hogy a sportpályával kapcsolatos ügyben vádemelést javasol. Akkori közleményükben azt írták: egy sportegyesület 1991 decemberétől ingatlant bérelt a csepeli önkormányzattól. A képviselő-testület 2006 decemberétől az ingatlant forgalomképes vagyoni körbe helyezte, a vagyonkezelői jogot pedig átadta egy zrt.-nek.

A sportegyesület képviselője a bérleti szerződés lejárta, 2007. május 31. előtt megkereste a zrt.-t az ingatlanbérlet meghosszabbítása miatt. Azonban annak ellenére nem jött létre újabb szerződés, hogy a vagyonkezelő illetékes osztálya elkészítette a feljegyzést az egyesület szerződéskötési szándékáról, továbbá a bérleti szerződés tervezetét is.

Az elkészült iratokat eljuttatták Sz. J. ügyvezetőhöz, aki azokat nem írta alá, de nem intézkedett arról, hogy a sportegyesület az épületet elhagyja, ezért az épületet több hónapig használták bérleti díj fizetése nélkül.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×