A vádlott munkahellyel, rendszeres jövedelemmel, vagyonnal nem rendelkezett, ezért elhatározta, hogy csalások útján fog pénzt szerezni. Ennek megvalósítása érdekében 2017. január és 2017. október között kétféle módszerrel verte át a telefonon felhívott, az ország különböző területén élő sértetteket - közölte az ügyészség.
Az elkövető az esetek egy részében valótlanul azt állította, hogy a cége a sértettek ügyvezetése alatt álló gazdasági társaságokat reklámozza az interneten, melyre korábban már szóban vagy telefonon kötöttek szerződést, ezért a hirdetés díjának megfizetésére szólította fel őket. A valóságban azonban az elkövető által megkeresett egyik cég sem kötött szerződést a vádlottal. A nő határozott fellépésének következtében a megtévesztett sértettek a megadott bankszámlára átutalták a pénzt.
Az elkövető olyan módszerrel is csalt ki pénzt, hogy ügyvédnek, közjegyzőnek, gazdasági vezetőnek, minisztériumi dolgozónak adta ki magát, álnéven mutatkozott be, majd közölte, hogy a minisztérium nagy összegű kártérítést ítélt meg a sértett ügyvezetése alatt lévő gazdasági tárasaságnak, melynek utalásához „kártérítési fedezet” címén meghatározott pénzösszeget kért. A vádlott jellemzően olyan magas összegű, több millió forintos kártérítést helyezett kilátásba, ami elegendő volt ahhoz, hogy a sértetteket a pénz reményében rábírja a fizetésre.
A vádlott a csalások elkövetése révén összesen 68 millió forinttal gazdagodott. A nő a pénzt az utalásokat követően azonnal felvette, azt magára, nagy értékű gépjárművek bérlésére és nyaralásra költötte.
Az elkövető a bűncselekményeket a testvérével követte el, aki azonban az eljárás során megszökött, így őt ebben az ügyben nem lehetett felelősségre vonni, vele szemben az eljárást a rendőrség elkülönítette.
A vádlott cselekménye a halmazati szabályokra figyelemmel két évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, ezért a járási ügyészség börtönbüntetés kiszabását, vagyonelkobzás alkalmazását, illetve azt is indítványozta, hogy térítse meg a sértettek kárát.
