eur:
392.83
usd:
366.53
bux:
66129.26
2024. április 25. csütörtök Márk

Így kényszerítené ki a miniszterelnök-jelölti vitát az ellenzék

Törvénnyel kényszerítené a szocialista párt és a Párbeszéd a miniszterelnököt, hogy vitázzon kormányfő-jelöltjükkel a választás előtt.

2006 óta nem volt miniszterelnök-jelölti vita Magyarországon, és egyre kevesebb az értelmes vita a magyar közéletben – indokolta a kezdeményezést Karácsony Gergely, az MSZP és a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje budapesti sajtótájékoztatóján. „Törvénycsomagot szeretnénk beterjeszteni az Országgyűlésnek, ami kimondja azt, hogy a pártoknak kell szakpolitikai vitákat folytatniuk, kell a pártvezetőknek vitatkozniuk, és kell az is, hogy a két legesélyesebb miniszterelnök-jelölt a választás előtti pénteken ütköztesse a véleményét” – fejtette ki Karácsony Gergely.

Molnár Gyula, az MSZP elnöke a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy pártja támogatja a kezdeményezést az Országgyűlésben.

Nem először kerül szóba, hogy lesz-e az április 8-i választás előtt miniszterelnök-jelölti vita. Legutóbb november végén, Vona Gábor, a Jobbik elnöke hívta sokadszorra vitára Orbán Viktort a parlament plenáris ülésén és a kormányfő nem utasította el mereven a lehetőséget. „Képviselőtársam, 26 alkalommal vitáztunk itt, látom most pótvizsgára jelentkezik, megfontoljuk” – fogalmazott akkor a miniszterelnök.

Az előző két országgyűlési választást nem előzte meg miniszterelnök-jelölti vita. 2014-ben a Fidesz a baloldali pártszövetség miniszterelnök-jelöltjének, Mesterházy Attilának a kihívására részint azzal reagált, hogy nem lehetett tudni, hogy ki a baloldal valódi vezetője: Gyurcsány Ferenc, Mesterházy Attila vagy Bajnai Gordon. A Jobbik vezetőjét pedig az akkori sajtóhírek szerint a kormánypártok nem tartották megfelelő súlyú jelöltnek.

2010-ben, amikor még két fordulós választásokat tartottak Magyarországon, a Fidesz szintén nem látott ellenfelet az ellenzék jelöltjével szemben, ám nem zárta ki a két forduló közötti vita lehetőségét, végül azonban ezt sem tartották meg. Az utolsó, 2006 áprilisában tartott két résztvevős miniszterelnök-jelölti vitát ellenzéki pártvezérként Orbán Viktor kezdeményezte az akkor még MSZP-s Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel szemben.

„Egy erős és sikeres Magyarországot szeretnénk csinálni. Közösen. Egy olyan országot, amelyben az emberek tehetsége és szorgalma végül eredményre vezet” – mondta a vita alkalmával Gyurcsány Ferenc.

„Ítéljék meg saját maguk a saját maguk tapasztalatai alapján, hogy milyen volt ez a 4 esztendő. Azt kapták-e amit szerettek volna, betartották-e az ígéreteket, amit tettek nekik?” – emelte ki beszédében Orbán Viktor. 

Másnap egy négy fős vitát is tartottak az SZDSZ és az MDF jelöltjeinek részvételével.

2002-ben – bár volt némi szervezési vita a felek között – Orbán Viktor miniszterelnökként vitázott a későbbi kormányfővel, Medgyessy Péterrel.

„'98 után sikerült Magyarországot abba az irányba elindítani, amilyen irányba az emberek a saját életüket is szeretnék, szeretik elindítani” – mondta akkor Orbán Viktor.

„Talán nem baj az, hogyha meglátjuk azt, hogy az emberek többre tartják-e a szónoki képességeket és egyfajta színészi adottságot, és ezt nem sértésként mondom miniszterelnök úr, többre tartják-e egy szívből jövő őszinte beszédnél, amelyik időnként esetleg akadozik. Ez a próbája!” – szólt Medgyessy Péter beszédében.

Az első magyarországi miniszterelnök-jelölti vita esetében, 1998-ban sokáig szintén kérdéses volt, hogy lesz-e egyáltalán vita, mert a szocialista Horn Gyula kormányfőként sokáig elzárkózott tőle, végül a két forduló között találkozott kihívójával, Orbán Viktorral.

„Nekem az a határozott véleményem, hogy az elkövetkező időszakban és most is elsősorban azokra kívánjuk megfogalmazni a válaszokat, amelyek a lakosságot érintik, amelyek kielégítik a lakosság kíváncsiságát” – fogalmazott akkor Horn Gyula.

„Nagyon nehéz volt a feladatunk. A Fidesznek azt kellett bebizonyítania, hogy nem igaz az a kijelentés, hogy Magyarországon nincsen más alternatíva, csak az ami éppen van, amiben éppen élünk” – mondta Orbán Viktor.

Az esetleges miniszterelnök-jelölti vita idén is várhatóan a kormányfő hajlandóságán múlik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

A Liverpool – különösen fájó ez a Vörösök híveinek – éppen a városi rivális Everton elleni vereséggel, szerdán szinte minden esélyét elveszítette a győzelemre az Arsenallal és a Manchester Cityvel vívott hármas harcban. Az Ágyúsok előnye három pont négy fordulóval a zárás előtt, ami a jobb gólkülönbség miatt valójában négy. A City két mérkőzéssel kevesebbet játszott náluk, de a vesztett pontokat tekintve az előnye öt pont Szoboszlai Dominik csapatával szemben.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Több hónap huzavona után az Egyesült Államok törvényhozása megszavazta, Joe Biden elnök pedig mára virradóra aláírta azt a törvényt, amely az eddigi legnagyobb, összesen 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot biztosítja Ukrajna számára. A támogatás mérete példa nélküli, az viszont nagy kérdés, hogy mire lesz elég. Képesek lehetnek-e az ukránok visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket, vagy csupán a védelmi képességeik lesznek erősebbek? Kell-e tartani eszkalációtól az új fegyverek miatt, és mi lehet Oroszország jelenlegi, valós célja a háborúban? Továbbá milyen keretben érdemes értelmezni az eseményeket, tényleg a Nyugat sorsa dőlhet el Kelet-Ukrajnában vagy csupán szláv belharcról van szó? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének docensét az Ukrajnának megszavazott amerikai katonai segély apropóján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×