eur:
393.84
usd:
367.93
bux:
66376.55
2024. április 25. csütörtök Márk
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara budapesti gazdasági évnyitóján 2024. március 4-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Orbán Viktor a gazdasági évnyitón: a nyugatot majmoló megközelítés helyett egy teljes világgazdasági kapcsolatrendszerben kezdtünk gondolkodni

A hagyományokhoz híven Orbán Viktor volt a fő szónoka a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara idei gazdasági évnyitó rendezvényének is. "Világos, hogy a nyugat részei vagyunk, de nem választjuk le magunkat a keletről. Ez megvilágítja a magyar külpolitika mozgásait is az önök számára" - fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor miniszterelnök volt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényen, amelyen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter is felszólalt.

Előadásában dicsérte a "gazdasági minisztereket", akik jó állapotban vannak szerinte.

Szerinte két pillér kell a jó gazdaságpolitikához, a megfelelő gazdasági minisztériumi apparátus és a kamarai bázis, mivel a magyar kormány nem szakszervezeti alapon, hanem kamarai alapon áll.

"De akkor mire való a miniszterelnök?" - tette fel a kérdést.

Négy tételt sorolt fel, amire figyelmezteti a minisztereket:

  • jobb, ha nekünk tartoznak, mint amikor mi tartozunk másoknak, de ez egyelőre nincs így
  • mindig többet kell keresni, mint amennyit elköltünk. "Keresni kell, nem vagyunk kommunisták, a költségvetési hiány egyelőre nem állja ki az idő próbáját"
  • jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni. "Ha nem dolgozunk, éhen fogunk halni, a számok azt mutatják, nem csináljuk rosszul"
  • jobb, ha mi keresünk másokon, mint ha mások keresnek rajtunk.

Úgy látja, 2020-ig jó pályán haladt a gazdaság, de utána vissza kellett kapcsolni a sebváltót, 2024-ben lehet majd feljebb tenni a váltót, és ezt az tette lehetővé, hogy a korábbi válságok szétzúzták a válságot.

"A reálgazdaság nagyobb baj nélkül túlélte ezt az időszakot, ami több, mint meglepő. Hagytuk, hogy az emberek keressenek, és hagytuk, hogy a vállalkozók is keressenek. A másik, hogy

a nyugatot majmoló megközelítés helyett egy teljes világgazdasági kapcsolatrendszerben kezdtünk gondolkodni.

Amikor a nyugatiak nem tudtak beruházni, akkor a keleti beruházások nőttek" - részletezte, mutatva a koreai és a kínai beruházókra. Egyelőre szégyenletesnek tartja, hogy a magyar beruházás csak negyedik a rangsorban Magyarországon, ennek elsőnek kellene lenne, mégis meg kell becsülni ezt a számot.

Szólt ezután a "geopolitikai változásról": azt látja, hogy nyugat és nem nyugat homlokegyenest ellenkező módon ítél meg dolgokat, így van ez a háború kérdésében, ezért a magyar álláspontot "oroszbarátként" állítja be a nyugat.

"De ugyanígy áll a helyzet a Tajvan körüli konfliktussal, és kisebb megszorításokkal igaz a közel-keleti helyzetre is" - folytatta Orbán Viktor, érvelve amellett, hogy a magyar érdek az, hogy a nyugattal és a kelettel is kapcsolatban álljon. Károsnak nevezte azt a nyugati mentalitást, amely leválasztaná magát a keleti gazdaságról, mert így akár az amerikai piacait is elveszítheti; csak arra koncentrál, ami már most az övé, másra nem.

Orbán Viktor szerint Európa bizonytalan, nem hiszi el magáról, hogy képes olyan változásokat elérni, amelyek a keleti szintre emelik a fejlődés ütemét.

"Ha szétválasztás lesz, visszatér a hidegháború, csak akkor nem a nyugati határon lesz a határ, hanem a keleti határon" - fejtegette. "Mi arra vettük fel a lapot, arra fogadtunk, hogy sikerül nekünk a két világ közötti állapotot fenntartani:

világos, hogy a nyugat részei vagyunk, de nem választjuk le magunkat a keletről. Ez megvilágítja a magyar külpolitika mozgásait is az önök számára"

- hangoztatta. Reményét fejezte ki, hogy keleten "a háború után is lesz élet".

Szerinte 2-3 év előnyt jelent a magyar gazdaságnak, hogy a zöld átállásba előbb kezdett bele, és a hadiipari fejlesztésesekkel is előz, "az ember néha elkapja a fogalmat".

A háborúról szólva azt mondta, nem orosz-ukrán, hanem orosz-nyugat háborúról van szó, egy "proxyháborúról", amelynek előbb-utóbb vége lesz, a kérdés az, hogy előbb vagy utóbb.

"A mi érdekünk, hogy tűzszünettel vagy béketárgyalásokkal minél hamarabb véget érjen a háború. A nyugat úgy gondolkodik, hogy Oroszországot le lehet győzni, ez szépen hangzik az Atlanti-óceán partján ülve" - nyomatékosította a kormányfő, aki szerint nem lesz olyan egyszerű most már béketárgyalásokat kieszközölni, az oroszok pedig csak az amerikaiakkal lesznek hajlandók tárgyalni, de ez "számunkra rossz hír", mégpedig a gazdasági szereplők tevékenységének szempontjából sem.

E ponton emelte ki, hogy Donald Trump az "egyetlen esélye a világnak".

"Magyarország számára nem szimpátiakérdés, hogy kit kedvel és kit nem, hanem külpolitikai érdek, hogy melyik amerikai elnök hoz békét. Mi nem látjuk bele a mostani amerikai kormányzatba azt a képességet, hogy sikerrel járna e fronton, új szereplő kell" - ecsetelte.

Európai régió

A régióról is beszélt még, amely nyáron választásra készül.

Kárhoztatta az uniót, amely úgy döntött, 2035-ben már nem lehet több benzines autót forgalomba helyezni, ennek márpedig nincs politikai realitása, ez pedig bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot szül, bár Magyarország megkezdte az átállást.

Szerinte az európai küzdelem a globalisták és a szuverenisták közt zajlik, "de az önök szempontjából a józan ész számít. Ezért nem tudjuk megmondani, hogy miért '35 a '35, végigkövették-e, hogy milyen következményekkel jár ez a gazdaságra, az agrárgazdaságra nézve például".

Orbán Viktor úgy fogalmazott, az eszmékre szükség van, de kérdés, hogy a vágyvezérelt gondolkodás tönkretételt eredményez-e.

A jobboldali gazdasági gondolkodás térnyerésére most lát esélyt, nem nagyot, de akkorát mindenképp, "amelyet érdemes megjátszani".

"Súlypontváltozást láthatunk magunk előtt" - foglalta össze.

Szerinte miniszteri szinten működik még az EU-s együttműködés, de miniszterelnöki szinten már "bénultság" van, míg a V4-es együttműködés mellett megjelenhet egy osztrák-szlovák-magyar-szerb együttműködés, Ausztriában ugyanis hamarosan választások lesznek.

Profitegyenleg - "a kifektetés politikája"

Profitegyenleg alatt Orbán Viktor azt érti, hogy mennyi pénzt hoznak be az országba és mennyit visznek ki.

"Magyarországon a termelő cégek 4-6 milliárd eurót kivisznek. Mi sem járunk rosszul, mert embereket foglalkoztattak, de mégiscsak kimegy ennyi pénz az országból. Azon kell gondolkodnunk, milyen módon tudjuk itt tartani ezt a pénzt: akkor sikerülhet, ha ugyanennyit be is tudunk hozni, a magyar vállalkozók, önök, 4-6 milliárd euró ott, 1,3-1,5 itt" - szólt hallgatóságához Orbán Viktor.

Az a kérése volt a nemzetgazdasági miniszterhez, hogy a jövő szempontjából az legyen a legfontosabb, hogy megtámogassa azokat a nemzeti bajnokokat, akik külföldön profitot tudnak termelni. "Ha ez kiesik a gondolkodásunkból, mi fogunk dolgozni másoknak, ez elfogadhatatlan."

Lát is 2-3 olyan nagy magyar céget, amely alkalmas erre - Mol, OTP -, emellett ingatlancégeket, infokommunikációs és építő cégeket, hogy "helyreálljon a dolog, hogy ne legyen kizsákmányoltságérzés bennünk". Összefoglalva ezt a "kifektetés politikájának" nevezte.

A gazdasági témák mentén említette, hogy nem akar visszavenni gazdasági célokból, családtámogatásból, így nem könnyű megtalálni a helyes ívet, de helyesnek tartotta a hiány lefaragásának Varga Mihály által vázolt pályáját.

"Szeptemberben várható döntés arról, hogyan térünk vissza a korábbi szabályokhoz, erre 4 évet fognak megadni, ami azt jelenti, hogy van egy pufferévünk; ha nem sikerül 3 év alatt, akkor van még egy évünk. Szerintem lehetséges. Minden európai nagykapun van egy kiskapu, így akár 7 éve is lehet annak, aki vállal brüsszeli strukturális reformokat, de ne vegyük ezt a részét annyira komolyan" - folytatta Orbán Viktor.

B-terve nincs, és nem is tervekkel készül, hanem "habitussal" olyan helyzetekre, amikor majd változtatni kell.

Címlapról ajánljuk

Annyi Szoboszlai Dominik álmainak

Az Everton hazai pályán 2-0-ra verte városi riválisát, a Szoboszlai Dominikkel felálló Liverpool FC-t az angol labdarúgó-bajnokság 29. fordulójából szerdára halasztott mérkőzésen.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Újabb magánnyugdíjpénztár szűnik meg Magyarországon – De ki járt jobban, aki maradt vagy aki kilépett?

Újabb magánnyugdíjpénztár szűnik meg Magyarországon – De ki járt jobban, aki maradt vagy aki kilépett?

Ismét mozgolódik a magán-nyugdíjpénztári piac, a meglévő négy szolgáltató száma lefeleződik: nyártól már csak a Budapest és a Horizont Magánnyugdíjpénztár marad. A számok azt mutatják, hogy magasabb összegre lett jogosult a megmaradt 51 ezer pénztári tag, mint az a több mint 3 millió, aki 13 éve a kilépés mellett döntött. Csakhogy a maradóknak is választaniuk kell, ha elérik a nyugdíjkorhatárt, és úgy tűnik, hacsak nem haladja meg jelentősen a pénztári járadék összege az állami nyugdíjat, érdemesebb inkább a visszalépés mellett dönteni. Mutatunk egy hüvelykujjszabályt, ami segíthet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×