Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Asian doctor and an assistant in the operating room for surgical venous vascular surgery clinic in hospital.
Nyitókép: ake1150sb/Getty Images

Adósságrendezés: nem egészen erre számítottak a kórházi beszállítók

A kormány 90 milliárd forintot kifizet a kórházak idei lejárt tartozásaiból. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára üdvözölte a lépést, de megjegyezte: év végére további 50 milliárd forintnyi lejárt tartozásállomány maradhat az intézményeknél.

„Mindenképpen mentőöv és mindenképpen szükség van erre az összegre” – fogalmazott Rásky László az InfoRádióban azzal kapcsolatban, hogy a kormány 90 milliárd forintot rendez a kórházak lejárt tartozásállományából. Az Orvostechnikai Szövetségnél úgy vélik, a kormánynak már korábban meg kellett volna lépnie ezt, bár tisztában vannak azzal, hogy az egészségügyi államtitkárság hosszasan tárgyalt a Pénzügyminisztériummal, hiszen nem egy „egyszerű” adósságrendezésre vonatkozó tervet terjesztettek elő, hanem azt is megvizsgálták, hogy a keletkező adósság mely része az, ami az egészségirányítón, illetve a kórházakon kívül állók okok miatt van a rendszerben, és mi az, amiről esetleg a menedzsment és egyéb problémák tehetnek.

A szövetségnél nagyobb összegű adósságrendezésre számítottak,

már csak azért is, mert szeptember végén 108 milliárd forint volt az intézményrendszer adóssága, kalkulációik szerint ez október végére 120 milliárd lett és most nagyságrendileg 125 és 130 milliárd forint között állhat.

Arra a kérdésre, hogy mire lehet elég a 90 milliárd forint, Rásky László jelezte, hogy a vonatkozó kormányrendeletből az derül ki, hogy a kórházak szeptember 30-i állapot szerinti 60 napon túl lejárt tartozásait lehet ebből az összegből kifizetni. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a július végéig leszállított áruk és teljesített szolgáltatások ellenértékét tudják megfizetni a kórházak, következésképp az azóta eltelt négy hónapnak az adósságait nem rendezik.

Megjegyezte: amikor nincs elégséges összeg, miközben sorban állnak az amúgy nehéz helyzetben lévő beszállítók, rossz értelemben vett verseny szokott kialakulni, miután a kórházi gazdaságvezetőknek, kórházvezetőknek kell dönteniük arról, hogy kinek fizetnek. Ezt most bizonyos értelemben a kormány megkönnyítette azzal, hogy rangsorolta a kifizetéseket: első helyen a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság – idén július 1-jétől a KEF vette át a budapesti kórházak, jövő január 1-jétől pedig minden további intézmény üzemeltetését –, második helyen pedig a büntetés-végrehajtás áll. Ezt követően vannak a „futottak még”, például az orvostechnikai beszállítók, ami a főtitkár szavai alapján – szövetségük szempontjából – nem egy kellemes helyzet, de tudomásul kell venniük, hogy így alakul a rangsor.

Rásky László szerint,

miután december végére 50 milliárd forintra is nőhet a fennmaradó adósság, biztosan lesznek olyan beszállítók, akik az adósságrendezés után is nehéz helyzetben maradnak.

A főtitkár arra is kitért, hogy az utóbbi 14-15 év tapasztalata alapján az adósságrendezés jellemzően év végre esik, de az is megesett, hogy átcsúszott a következő évre. Azt, hogy ez most novemberben megtörténik, az Orvostechnikai Szövetség mindenképp kis előrelépésnek tartja, bár évek óta hangoztatják, hogy évi két ilyenre lenne szükség, például egy nyár és egy év végire, legfőképp a maradványértékek miatt. Hozzátette: az idei volumenből megmaradt lejárt tartozást jövő év első negyedében szükséges lenne kiegyenlíteni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Sorsfordító szavazáson dől el, hogy tovább menetel-e a német szélsőjobboldal – Teljesen elszabadulhat a pokol?

Az egész világot bejárta az Alternatíva Németországnak (AfD) két héttel ezelőtti választási győzelme Szász-Anhaltban, történelmi léptékű fejlemény ugyanis, hogy a második világháború óta először kerülhet egy szélsőjobboldaliként számontartott párt valamely német tartomány élére. A szász-anhalti diadal előtt, 2024-ben Türingiában már ugyan az AfD szerezte a legtöbb voksot, de kormányt nem tudott alakítani. A „választási szuperévnek” azonban nincs vége, ma újabb tartományokban járulnak az urnákhoz Németországban, a két szavazás pedig nemcsak a radikális, populista jobboldal folytatódó előretörése miatt kecsegtet izgalmakkal, hanem azért is, mert a szász-anhalti eredmény láttán az AfD-ellenes szavazók is lázba jöhetnek. Mutatjuk, mire érdemes figyelni Berlinben és Mecklenburg-Előpomerániában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×