Infostart.hu
eur:
366.93
usd:
327.43
bux:
142776.28
2026. október 26. hétfő Dömötör
A Fidesz-KDNP pártszövetség eredményvárójának helyszíne Budapesten, a Millenárison az európai parlamenti választás napján, 2014. május 25-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Beliczay László

Závecz Tibor: csak négy párt jutna be a parlamentbe

32 százalékos támogatottságot mértek május elején a Fidesz–KDNP-nek a teljes lakosság és 50%-ot a biztos szavazók körében. Nőtt azoknak az aránya, akik szerint jó irányban mennek a dolgok Magyarországon – derül ki a Závecz Research legfrissebb közvélemény-kutatásából.

Az elmúlt két hónapban stabilizálódott a Fidesz táborának nagysága – mondta a Závecz Research legújabb pártpreferencia-felmérését ismertetve az ügyvezető igazgató.

Závecz Tibor felidézte: a kormányzópárt a 2022-es parlamenti választások után minden idők „csúcspontját” érte el, majd az infláció és a gazdasági nehézségek hatására, ahogy az lenni szokott, ez fogyatkozni kezdett. Támogatottságának mélypontja novemberben volt, de azóta stabilizálódott, és a teljes népességen belül csaknem minden harmadik (32 százalék) magyar támogatását élvezi.

A többi politikai erő táborának mérete csak minimálisan, egy-két százalékponttal módosult, de ezek a változások nem illeszkednek emelkedő vagy csökkenő trendekbe. Egyetlen kivétel a Demokratikus Koalíció, amelynél a legutóbbi három mérés alapján enyhén növekvő tendencia figyelhető meg, jelenleg 13 százalékon áll – folytatta Závecz Tibor.

A többiek hozzták a megszokott nagyságrendet: a Mi Hazánkat a választókorúak 6 százaléka, a Momentumot 5 százaléka támogatja. Őket követi a Jobbik 3 százalékkal, a MSZP és a Kétfarkú Kutya Párt 3-3 százalékkal, végül az LMP és a Párbeszéd 2-2 százalékkal.

A fentiekből következően egy most vasárnapi választásokon – amennyiben a Fidesz–KDNP-t egynek tekintjük – tulajdonképp négy párt kerülne a parlamentbe – értett egyet az ügyvezető igazgató. A részvételüket ígérő, biztos pártválasztók körében 50 százalékon áll a Fidesz, 19 százalékon a DK, 7 százalékon a Mi Hazánk és 6 százalékon a Momentum.

Ami a közhangulatot illeti, a Závecz Research mérése szerint a tavalyi évben folyamatosan romlott, de az év végi mélypont óta ismét emelkedő pályára áll.

A mélypont idején tíz emberből heten nyilatkoztak úgy, hogy rossz irányba, ketten hogy jó irányba mennek a dolgok, a maradék egy pedig bizonytalan volt – fogalmazott leegyszerűsítve Závecz Tibor. Már ez az arány „hat-három-egy”-re változott, vagyis „a közhangulat összességében most sem optimista, de a mélypontról mindenképp elmozdult”.

Amennyire a Fidesz-tábor optimista közérzetéhez nem fér kétség, olyannyira igaz ennek ellenkezője az ellenzéki táborra, akik körében nagyon pesszimista érzetek vannak Magyarország jelenével és jövőjével kapcsolatban – magyarázta a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bódis Gábor: Szerbiában a következő 72 óra lesz a legfontosabb, főleg a maffia és a titkosszolgálat miatt

Bódis Gábor: Szerbiában a következő 72 óra lesz a legfontosabb, főleg a maffia és a titkosszolgálat miatt

Hatalomváltás lesz Szerbiában, miután az Egyetemista Lista legyőzte Aleksandar Vucic választási szövetségét, pártját. Az új kormányra nehéz feladatok várnak, többek között az, hogy a titkosszolgálatot megtisztítsa a szervezetbe beépült maffiatagoktól – mondta az InfoRádióban Bódis Gábor Balkán-szakértő, részletezve, kik a választáson nyertes erők és hogy milyen viszonyban van és lehet később Szerbia az EU-val és Magyarországgal.
A horvát jegybank alelnöke az euróbevezetésről: „Magyarország már nyitott ajtón kopogtat, de így is hosszú lesz az út”

A horvát jegybank alelnöke az euróbevezetésről: „Magyarország már nyitott ajtón kopogtat, de így is hosszú lesz az út”

Horvátország számára jó döntés volt az euró bevezetése, mivel alacsonyabb kamatokat, kockázatokat és nagyobb stabilitást hozott az országba - mondja Michael Faulend, a Horvát Nemzeti Bank alelnöke, aki a Portfolio Back to Europe konferenciáján adott interjút. A folyamat ugyanakkor még viszonylagos gördülékenysége ellenére is nagyjából hat évig tartott, közben pedig az euróövezeti adósságválság keserű tapasztalatai, valamint különböző világgazdasági sokkok is nehezítették a felkészülést. A horvát jegybank alelnöke az interjúban arról is beszélt, hogy Magyarországnak nem egyszerűen a gyors felkészülésre kell koncentrálnia, hanem arra, hogy egyszerre csökkentse a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságokat, strukturálja jól a folyamatokat, és erős koordinációt teremtsen a jegybank, a pénzügyminisztérium, a kormány, valamint az európai intézmények között. A horvát jegybankár szerint az euróbevezetés célja erős gazdaságpolitikai horgony lehet, de csak akkor, ha a döntéshozók valóban készek fegyelmezett költségvetési és strukturális politikát folytatni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×