Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
A szavazatszámláló bizottság tagja lezár egy urnát a Nagykanizsa Központi Óvoda Kossuth téri Tagóvodában kialakított szavazókörben az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson 2022. április 3-án.
Nyitókép: MTI/Varga György

Rideg számokkal mutatjuk be, hogy miért vesztett ott a baloldal, ahol nem lett volna szabad

30 éve nem nyert önkormányzati választást a jobboldal ott, ahol most vasárnap a kormánypárti jelölt diadalmaskodott. Pesterzsébeten a számok egyértelműen mutatják, hogy mi az ellenzék fő baja.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt Budapesten a XX. kerületben a egy olyan körzetben volt választás, ahol még soha nem nyert a Fidesz. Most megtörtént, ráadásul úgy, hogy a kormánypárti jelölt több, mint 50 százalékot kapott, Ennek azért van jelentősége, mert összesen hatan indultak.

A szavazás előtt mi is latolgattuk az esélyeket, és arra jutottunk, ha nem a baloldal nyer, akkor az komoly következményekkel kellene járjon. Mielőtt erről ejtenénk szót, nézzük a számokat.

A 2019-ben három induló mérette meg magát a XX. kerület 10. választókerületében. Akkor az ellenzéki összefogás jelöltje, az azóta elhunyt Komoróczy László győzött a szavazatok majd 56 százalékával. A fideszes Szombathy Dénes Gyula 36,6 százalékot kapott, a harmadik jobbikos induló pedig 7 és felet.

Sima győzelemről beszélhetett a baloldal és komoly vereségről a jobb.

A szavazatok terén ez úgy mutatkozott meg, hogy az ellenzékre 1090 voks érkezett, míg a kormánypártokra 714. Mindez 46,24 százalékos részvétel mellett történt. Ez megfelelt a budapesti átlagnak, igaz valamivel alatta maradt annak, hiszen a főpolgármester esetében 51 és fél százalékos volt a részvétel.

Mindez azért érdekes, mert december 18-án az itt élők 24 és fél százaléka volt csak hajlandó aranyvasárnapon politikával is töltenie az idejét. Az adatokat böngészve viszont kiderül, hogy a kormánnyal szimpatizálók elkötelezettebbek.

A Fidesz-KDNP ugyanis a 2019-es szavazóinak 76,05 százalékát megőrizte. A már említett három évvel ezelőtti 714-ből 543–at.

Ezzel szemben a baloldal jelöltje 2019 őszén még 1090 voksot kapta meg, míg most csak 456-ot. Ez azt jelenti, hogy a baloldalnak csupán a szavazóinak a 41,83 százalékát sikerült megtartania. Ez utóbbi szám azt mutatja, hogy amennyivel fogyott a részvételi kedv, annyival csökkent arányosan a baloldali szavazók száma is, a kormánypártnál azonban nem így volt. Magyarán ők sokkal elkötelezettebbek, vagy jobban hisznek a kormány politikájában és ezt fontosnak is tartják megerősíteni. Ezt azzal is alátámasztjuk, hogy most a 3 évvel ezelőtt vereséget szenvedett Szombathy Dénes Gyula győzött. A személy tehát nem igazán mérvadó még az ilyen helyi voksolásnál sem, ha az elkötelezettség erősebb faktor.

Ahogy a legutóbbi cikkünkben is írtuk az InfoRádiónak nyilatkozó elemzőre hivatkozva: “a liberális demokrácia válságára nem reflektálnak (mármint az ellenzék). A rendszerváltás után másolták a nyugatot, abban bíztak, hogy ilyen módon tudunk felzárkózni hozzájuk és ebből nem engednek,

"ez az illiberalizmus elleni harc eszköze".

A Fidesz viszont szeretné megreformálni a liberális demokráciát, ezért kritikus Brüsszellel is, mert szerintük nem jó amit ott csinálnak. E közben az ellenzék nem képes befogadni, hogy van valóságalapja ennek a megközelítésnek és ezért sem tudnak előnyt szerezni”.

A kérdés tényleg az, hogy az áprilisi országos választások utáni sorozatos fővárosi önkormányzati vereségeket nézve (10:4 a kormánypártok javára) hajlandók-e és egyáltalán tudnak-e változtatni. Ha nem, akkor ahány napot hatalmon vannak Budapesten az ellenzéki politikusok, annyival nő a Fidesz esélye a 2026-os országos választásokon. Márpedig idén tavasszal a főváros volt a baloldal bástyája, hiszen a 18 egyéni választókerületből 17-et megnyertek. Az már egy másik kérdés, hogy ez is kevés volt a negyedik jobboldali kétharmad megakadályozására.

Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×