Infostart.hu
eur:
386.38
usd:
331.93
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
A szavazatszámláló bizottság tagja lezár egy urnát a Nagykanizsa Központi Óvoda Kossuth téri Tagóvodában kialakított szavazókörben az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson 2022. április 3-án.
Nyitókép: MTI/Varga György

Rideg számokkal mutatjuk be, hogy miért vesztett ott a baloldal, ahol nem lett volna szabad

30 éve nem nyert önkormányzati választást a jobboldal ott, ahol most vasárnap a kormánypárti jelölt diadalmaskodott. Pesterzsébeten a számok egyértelműen mutatják, hogy mi az ellenzék fő baja.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt Budapesten a XX. kerületben a egy olyan körzetben volt választás, ahol még soha nem nyert a Fidesz. Most megtörtént, ráadásul úgy, hogy a kormánypárti jelölt több, mint 50 százalékot kapott, Ennek azért van jelentősége, mert összesen hatan indultak.

A szavazás előtt mi is latolgattuk az esélyeket, és arra jutottunk, ha nem a baloldal nyer, akkor az komoly következményekkel kellene járjon. Mielőtt erről ejtenénk szót, nézzük a számokat.

A 2019-ben három induló mérette meg magát a XX. kerület 10. választókerületében. Akkor az ellenzéki összefogás jelöltje, az azóta elhunyt Komoróczy László győzött a szavazatok majd 56 százalékával. A fideszes Szombathy Dénes Gyula 36,6 százalékot kapott, a harmadik jobbikos induló pedig 7 és felet.

Sima győzelemről beszélhetett a baloldal és komoly vereségről a jobb.

A szavazatok terén ez úgy mutatkozott meg, hogy az ellenzékre 1090 voks érkezett, míg a kormánypártokra 714. Mindez 46,24 százalékos részvétel mellett történt. Ez megfelelt a budapesti átlagnak, igaz valamivel alatta maradt annak, hiszen a főpolgármester esetében 51 és fél százalékos volt a részvétel.

Mindez azért érdekes, mert december 18-án az itt élők 24 és fél százaléka volt csak hajlandó aranyvasárnapon politikával is töltenie az idejét. Az adatokat böngészve viszont kiderül, hogy a kormánnyal szimpatizálók elkötelezettebbek.

A Fidesz-KDNP ugyanis a 2019-es szavazóinak 76,05 százalékát megőrizte. A már említett három évvel ezelőtti 714-ből 543–at.

Ezzel szemben a baloldal jelöltje 2019 őszén még 1090 voksot kapta meg, míg most csak 456-ot. Ez azt jelenti, hogy a baloldalnak csupán a szavazóinak a 41,83 százalékát sikerült megtartania. Ez utóbbi szám azt mutatja, hogy amennyivel fogyott a részvételi kedv, annyival csökkent arányosan a baloldali szavazók száma is, a kormánypártnál azonban nem így volt. Magyarán ők sokkal elkötelezettebbek, vagy jobban hisznek a kormány politikájában és ezt fontosnak is tartják megerősíteni. Ezt azzal is alátámasztjuk, hogy most a 3 évvel ezelőtt vereséget szenvedett Szombathy Dénes Gyula győzött. A személy tehát nem igazán mérvadó még az ilyen helyi voksolásnál sem, ha az elkötelezettség erősebb faktor.

Ahogy a legutóbbi cikkünkben is írtuk az InfoRádiónak nyilatkozó elemzőre hivatkozva: “a liberális demokrácia válságára nem reflektálnak (mármint az ellenzék). A rendszerváltás után másolták a nyugatot, abban bíztak, hogy ilyen módon tudunk felzárkózni hozzájuk és ebből nem engednek,

"ez az illiberalizmus elleni harc eszköze".

A Fidesz viszont szeretné megreformálni a liberális demokráciát, ezért kritikus Brüsszellel is, mert szerintük nem jó amit ott csinálnak. E közben az ellenzék nem képes befogadni, hogy van valóságalapja ennek a megközelítésnek és ezért sem tudnak előnyt szerezni”.

A kérdés tényleg az, hogy az áprilisi országos választások utáni sorozatos fővárosi önkormányzati vereségeket nézve (10:4 a kormánypártok javára) hajlandók-e és egyáltalán tudnak-e változtatni. Ha nem, akkor ahány napot hatalmon vannak Budapesten az ellenzéki politikusok, annyival nő a Fidesz esélye a 2026-os országos választásokon. Márpedig idén tavasszal a főváros volt a baloldal bástyája, hiszen a 18 egyéni választókerületből 17-et megnyertek. Az már egy másik kérdés, hogy ez is kevés volt a negyedik jobboldali kétharmad megakadályozására.

Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Szakadatlan a feszültség a Közel-Keleten. Sajtóhírek szerint Donald Trump több opciót is mérlegelhet egy Irán elleni esetleges katonai beavatkozás kapcsán, miközben a teheráni rezsim brutálisan lép fel az országszerte zajló tüntetésekkel szemben. A német hatóságok arra figyelmeztetik a légitársaságokat, hogy kerüljék el az iráni légteret, a brit kormány pedig ideiglenesen bezáratta teheráni nagykövetségét a Politico értesülései szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×