eur:
407.78
usd:
379.06
bux:
76354.22
2024. november 7. csütörtök Rezső
A szavazatszámláló bizottság tagja lezár egy urnát a Nagykanizsa Központi Óvoda Kossuth téri Tagóvodában kialakított szavazókörben az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson 2022. április 3-án.
Nyitókép: MTI/Varga György

Rideg számokkal mutatjuk be, hogy miért vesztett ott a baloldal, ahol nem lett volna szabad

30 éve nem nyert önkormányzati választást a jobboldal ott, ahol most vasárnap a kormánypárti jelölt diadalmaskodott. Pesterzsébeten a számok egyértelműen mutatják, hogy mi az ellenzék fő baja.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt Budapesten a XX. kerületben a egy olyan körzetben volt választás, ahol még soha nem nyert a Fidesz. Most megtörtént, ráadásul úgy, hogy a kormánypárti jelölt több, mint 50 százalékot kapott, Ennek azért van jelentősége, mert összesen hatan indultak.

A szavazás előtt mi is latolgattuk az esélyeket, és arra jutottunk, ha nem a baloldal nyer, akkor az komoly következményekkel kellene járjon. Mielőtt erről ejtenénk szót, nézzük a számokat.

A 2019-ben három induló mérette meg magát a XX. kerület 10. választókerületében. Akkor az ellenzéki összefogás jelöltje, az azóta elhunyt Komoróczy László győzött a szavazatok majd 56 százalékával. A fideszes Szombathy Dénes Gyula 36,6 százalékot kapott, a harmadik jobbikos induló pedig 7 és felet.

Sima győzelemről beszélhetett a baloldal és komoly vereségről a jobb.

A szavazatok terén ez úgy mutatkozott meg, hogy az ellenzékre 1090 voks érkezett, míg a kormánypártokra 714. Mindez 46,24 százalékos részvétel mellett történt. Ez megfelelt a budapesti átlagnak, igaz valamivel alatta maradt annak, hiszen a főpolgármester esetében 51 és fél százalékos volt a részvétel.

Mindez azért érdekes, mert december 18-án az itt élők 24 és fél százaléka volt csak hajlandó aranyvasárnapon politikával is töltenie az idejét. Az adatokat böngészve viszont kiderül, hogy a kormánnyal szimpatizálók elkötelezettebbek.

A Fidesz-KDNP ugyanis a 2019-es szavazóinak 76,05 százalékát megőrizte. A már említett három évvel ezelőtti 714-ből 543–at.

Ezzel szemben a baloldal jelöltje 2019 őszén még 1090 voksot kapta meg, míg most csak 456-ot. Ez azt jelenti, hogy a baloldalnak csupán a szavazóinak a 41,83 százalékát sikerült megtartania. Ez utóbbi szám azt mutatja, hogy amennyivel fogyott a részvételi kedv, annyival csökkent arányosan a baloldali szavazók száma is, a kormánypártnál azonban nem így volt. Magyarán ők sokkal elkötelezettebbek, vagy jobban hisznek a kormány politikájában és ezt fontosnak is tartják megerősíteni. Ezt azzal is alátámasztjuk, hogy most a 3 évvel ezelőtt vereséget szenvedett Szombathy Dénes Gyula győzött. A személy tehát nem igazán mérvadó még az ilyen helyi voksolásnál sem, ha az elkötelezettség erősebb faktor.

Ahogy a legutóbbi cikkünkben is írtuk az InfoRádiónak nyilatkozó elemzőre hivatkozva: “a liberális demokrácia válságára nem reflektálnak (mármint az ellenzék). A rendszerváltás után másolták a nyugatot, abban bíztak, hogy ilyen módon tudunk felzárkózni hozzájuk és ebből nem engednek,

"ez az illiberalizmus elleni harc eszköze".

A Fidesz viszont szeretné megreformálni a liberális demokráciát, ezért kritikus Brüsszellel is, mert szerintük nem jó amit ott csinálnak. E közben az ellenzék nem képes befogadni, hogy van valóságalapja ennek a megközelítésnek és ezért sem tudnak előnyt szerezni”.

A kérdés tényleg az, hogy az áprilisi országos választások utáni sorozatos fővárosi önkormányzati vereségeket nézve (10:4 a kormánypártok javára) hajlandók-e és egyáltalán tudnak-e változtatni. Ha nem, akkor ahány napot hatalmon vannak Budapesten az ellenzéki politikusok, annyival nő a Fidesz esélye a 2026-os országos választásokon. Márpedig idén tavasszal a főváros volt a baloldal bástyája, hiszen a 18 egyéni választókerületből 17-et megnyertek. Az már egy másik kérdés, hogy ez is kevés volt a negyedik jobboldali kétharmad megakadályozására.

Címlapról ajánljuk
Szakértő Trump gazdaságpolitikájáról: az amerikai-kínai kereskedelmi háború globális eszkalációjára lehet számítani

Szakértő Trump gazdaságpolitikájáról: az amerikai-kínai kereskedelmi háború globális eszkalációjára lehet számítani

Az elnökség első száz napjában az elsődleges feladat az árszínvonal csökkentése lehet - vélekedett az InfoRádióban Horváth Sebestyén az Oeconomus Gadzaságkutató Alapítvány kutatója. Szerinte nincs miért félni Európában a második Trump-regnálástól, azonban az amerikai-kínai kereskedelmi viszony okozhat még gondokat.

Hankó Balázs: fontos kérdésekben kérünk felhatalmazást a nemzeti konzultációval

A nemzeti konzultációban megfogalmazott, a szaktárcához tartozó kérdésekről, a külföldi ösztöndíj-lehetőségekről, a kollégiumi ellátás bővítéséről, a munkáshitelről, valamint a kultúra finanszírozási kérdéseiről is beszélt Hankó Balázs, kultúráért és innovációért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.07. csütörtök, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Amerikai elnökválasztás 2024: Trump hatalmasat győzött, de még tart a Képviselőházért vívott harc

Amerikai elnökválasztás 2024: Trump hatalmasat győzött, de még tart a Képviselőházért vívott harc

A mai nappal pont került a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldőlt, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak fogják hívni. Trump hatalmas lendülettel indult: behúzta Észak-Karolinát és Georgiát is, magyar idő szerint szerda reggel 7:20 körül Pennsylvaniát is megnyerte, ezzel győzött a választáson. Később az összesítés alapján világossá vált: Trump minden billegő államot megnyert. Úgy néz ki, a törvényhozásban is többsége lehet a Republikánus Pártnak, de még tart a számlálás. A szenátust már behúzták a republikánusok. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×