Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
A szavazatszámláló bizottság tagja lezár egy urnát a Nagykanizsa Központi Óvoda Kossuth téri Tagóvodában kialakított szavazókörben az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson 2022. április 3-án.
Nyitókép: MTI/Varga György

Rideg számokkal mutatjuk be, hogy miért vesztett ott a baloldal, ahol nem lett volna szabad

30 éve nem nyert önkormányzati választást a jobboldal ott, ahol most vasárnap a kormánypárti jelölt diadalmaskodott. Pesterzsébeten a számok egyértelműen mutatják, hogy mi az ellenzék fő baja.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt Budapesten a XX. kerületben a egy olyan körzetben volt választás, ahol még soha nem nyert a Fidesz. Most megtörtént, ráadásul úgy, hogy a kormánypárti jelölt több, mint 50 százalékot kapott, Ennek azért van jelentősége, mert összesen hatan indultak.

A szavazás előtt mi is latolgattuk az esélyeket, és arra jutottunk, ha nem a baloldal nyer, akkor az komoly következményekkel kellene járjon. Mielőtt erről ejtenénk szót, nézzük a számokat.

A 2019-ben három induló mérette meg magát a XX. kerület 10. választókerületében. Akkor az ellenzéki összefogás jelöltje, az azóta elhunyt Komoróczy László győzött a szavazatok majd 56 százalékával. A fideszes Szombathy Dénes Gyula 36,6 százalékot kapott, a harmadik jobbikos induló pedig 7 és felet.

Sima győzelemről beszélhetett a baloldal és komoly vereségről a jobb.

A szavazatok terén ez úgy mutatkozott meg, hogy az ellenzékre 1090 voks érkezett, míg a kormánypártokra 714. Mindez 46,24 százalékos részvétel mellett történt. Ez megfelelt a budapesti átlagnak, igaz valamivel alatta maradt annak, hiszen a főpolgármester esetében 51 és fél százalékos volt a részvétel.

Mindez azért érdekes, mert december 18-án az itt élők 24 és fél százaléka volt csak hajlandó aranyvasárnapon politikával is töltenie az idejét. Az adatokat böngészve viszont kiderül, hogy a kormánnyal szimpatizálók elkötelezettebbek.

A Fidesz-KDNP ugyanis a 2019-es szavazóinak 76,05 százalékát megőrizte. A már említett három évvel ezelőtti 714-ből 543–at.

Ezzel szemben a baloldal jelöltje 2019 őszén még 1090 voksot kapta meg, míg most csak 456-ot. Ez azt jelenti, hogy a baloldalnak csupán a szavazóinak a 41,83 százalékát sikerült megtartania. Ez utóbbi szám azt mutatja, hogy amennyivel fogyott a részvételi kedv, annyival csökkent arányosan a baloldali szavazók száma is, a kormánypártnál azonban nem így volt. Magyarán ők sokkal elkötelezettebbek, vagy jobban hisznek a kormány politikájában és ezt fontosnak is tartják megerősíteni. Ezt azzal is alátámasztjuk, hogy most a 3 évvel ezelőtt vereséget szenvedett Szombathy Dénes Gyula győzött. A személy tehát nem igazán mérvadó még az ilyen helyi voksolásnál sem, ha az elkötelezettség erősebb faktor.

Ahogy a legutóbbi cikkünkben is írtuk az InfoRádiónak nyilatkozó elemzőre hivatkozva: “a liberális demokrácia válságára nem reflektálnak (mármint az ellenzék). A rendszerváltás után másolták a nyugatot, abban bíztak, hogy ilyen módon tudunk felzárkózni hozzájuk és ebből nem engednek,

"ez az illiberalizmus elleni harc eszköze".

A Fidesz viszont szeretné megreformálni a liberális demokráciát, ezért kritikus Brüsszellel is, mert szerintük nem jó amit ott csinálnak. E közben az ellenzék nem képes befogadni, hogy van valóságalapja ennek a megközelítésnek és ezért sem tudnak előnyt szerezni”.

A kérdés tényleg az, hogy az áprilisi országos választások utáni sorozatos fővárosi önkormányzati vereségeket nézve (10:4 a kormánypártok javára) hajlandók-e és egyáltalán tudnak-e változtatni. Ha nem, akkor ahány napot hatalmon vannak Budapesten az ellenzéki politikusok, annyival nő a Fidesz esélye a 2026-os országos választásokon. Márpedig idén tavasszal a főváros volt a baloldal bástyája, hiszen a 18 egyéni választókerületből 17-et megnyertek. Az már egy másik kérdés, hogy ez is kevés volt a negyedik jobboldali kétharmad megakadályozására.

Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×