Niedermüller Péter elmondása szerint a forgalomcsillapítási projekt lassan másfél-két éve zajlik, mely során olyan közlekedési rendet dolgozott ki az önkormányzat a fővárossal, a BKK-val és a Budapest Közúttal karöltve, ami jelentős mértekben korlátozza az átmentő forgalmat Belső-Erzsébetvárosban, miközben a helyi lakosoknak igyekszik a „kedvére tenni”, megkönnyíteni az autózást.

A polgármester kiemelte: január másodikától a végérvényesnek tekinthető forgalmi lesz érvényben, aminek két hangsúlyos elem van: a nem a kerületben lakók által vezetett autók átmenő forgalma még inkább csökkenni fog, kialakítanak úgynevezett áthajtási pontokat, ahol az itt élők – akiknek parkolási engedélyük van – áthajthatnak. Mindebből az fog következni, hogy

tovább csökken majd az autós forgalom, miközben a kerületi lakosoknak több parkolási lehetőségük lesz

– foglalta össze Niedermüller Péter.

A forgalomcsillapítás lényegében az egész Belső-Erzsébetvárost érinti, tehát a Nagykörút és a Károly körút (Kiskörút), illetve a Király utca és a Rákóczi út közötti területet. A polgármester megjegyezte, elsősorban az itt található három nagy forgalmú utca, tehát a Dohány, a Dob és a Wesselényi átmentő forgalmát fogják korlátozni, ami bizonyos mértékig már most is így van. „A január másodikától érvényes forgalmi rendelet lehetőséget teremt a lakosoknak arra, hogy rövid utakon is hazataláljanak, nem ugyanaz lesz rájuk érvényes, mint az áthajtókra” – ismételte meg.

Niedermüller Péter kérdésünkre válaszolva megerősítette,

sebességcsökkentésről momentán nincs szó,

a főváros azonban napirenden tartja a kérdést, hogy egész Budapesten 30 kilométer per órás zónákat alakítson ki. A polgármester szavai alapján a VII. kerületi lakosok döntő többsége egyébként örömmel veszi az fogalomcsillapítást, hiszen azáltal az utcák biztonságosabbak és tisztábbak lesznek, a gyerekek, a kisgyerekesek és az idősek pedig nyugodtabban közlekedhetnek.

Autóklub: mértéktartás!

A témában szintén megszólaló Kovács Kázmér szakjogász úgy fogalmazott, bár a mostani rendelet pontos részletei nem ismertek a számára, amit korábban a VII. kerületben csináltak, hogy egyes szakaszok csak jelentős kerülővel megközelíthetők, az súlyosan kifogásolható és kontraproduktívnek nevezhető. A Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke saját tapasztalatát is felhozta, miszerint a közelmúltban kétszeres távolságot kellett megtennie ahhoz a kerületben, hogy elérje az ottani úti célját. Az ügyvéd kiemelte, hogy a forgalomcsillapítás, mint célkitűzés indokolt lehet, de a mértéktartás szintúgy.

Az Autóklub jogi bizottságának elnöke érdeklődésünkre arra is kitér, hogy a 30 kilométeres zónák tervével alapvetően egyet lehet érteni, amennyiben nem egységesen minden mellékútvonalra, hanem csak azokra a szakaszokra vezetik be, ahol nincs kellő lehetőség a biztonságos haladásra. „Viszont, ha az egyszerűsítés oltárán feláldozzák a célszerűséget, akkor az mindenképpen rossz” – fogalmazott Kovács Kázmér, aki szerint nem lehet valamennyi olyan útvonalon, ahol tömegközlekedés nem jár, 30 kilométer per órás sebességkorlátozást bevezetni.