eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Összeroncsolódott személyautó Nagymaros külterületén 2019. október 15-én, miután a jármű vonattal ütközött egy vasúti átjáróban. Az autó vezetője a helyszínen meghalt.
Nyitókép: MTI/Mihádák Zoltán

Érzelmes levelet írtak a mozdonyvezetők az autósoknak

Megéri 2 perccel hamarabb odaérni bárhová, mint soha többé? - ezzel a kérdéssel kezdik nyílt levelüket a mozdonyvezetők, akik az elmúlt időszak vasúti átjáróiban történt tragédiái miatt fordultak az autósokhoz. Azt írták: 2022 májusáig már 39 vasúti átjárós baleset történt az évben, amelyekben tizenheten haltak meg, annyian, mint tavaly egész évben.

A mozdonyvezetők szerint a baleseteket vagy a figyelmetlenség vagy pedig a KRESZ szabályainak be nem tartása okozta. A levélben az is olvasható, hogy "a döbbenetes számok mögött elmúlt életek, gyászoló családok, a súlyos sérülések okozta maradandó fizikai és lelki traumák állnak". A felhívás jelzi, hogy az emberek többsége kizárólag a balesetet elszenvedett civilekre gondolnak, bár az utóbbi években több mozdonyvezető is meghalt szolgálatteljesítés közben. "Akik reggel elmentek dolgozni, de már soha nem tértek haza. Őket is hazavárták…" – írták a vasutasok.

A felhívásban azonban egy eddig szinte elhallgatott részletet is ismertettek a mozdonyvezetők. Leírták, hogy ők mit éreznek, amikor a vasúti átjáróban meglátnak egy autót, teherautót, kerékpárost vagy gyalogost. "Elsősorban tehetetlenséget. Gyorsfékezünk, de a vonat fékútja több száz méter. Ez az egyetlen lehetőségünk, és nagyobb jármű esetén – ahogy tanították az idősebb, rutinos mozdonyvezetők – a géptérbe szaladni, hogy túléljük az ütközést."

A nyílt levélben aztán arról írnak, hogy a balesetek egyetlen pillanat alatt következnek be és szinte esélyünk sincs arra, hogy elkerüljék és csak kizárólag a szerencsén múlik, mi történik. Aztán a felhívásban azt is érzékeltetik, hogy az ütközés borzalmas, még a mozdony is beleremeg.

"Ez a legnagyobb trauma, ami érhet bennünket és egy életen át elkísér. Ki így, ki úgy dolgozza fel közülünk, de egy biztos: maradandó nyomokat hagy bennünk."

A vasutasok azt is érzékeltetik, hogy mi télnek át: a csattanás, a látvány, a hangok, a gondolatok a fejben szaladva hátra a megállás után... "Vajon mit találunk? Vajon élnek? Miért nem figyeltek, mi történhetett?"

Aztán arról írnak, hogy a balesetek, hogyan változtatják meg az életüket. "Innentől kezdve minden más. Csalódás, sajnálat, gyötrelem a szívében. Miért? Vajon kik voltak? Miért hibáztak? Miért nem figyeltek?

Kérdések ezrei, amikre sosem lesz válasz, amikre sosem kapunk magyarázatot.

Egy kis rekesz az agyban, ahová bekerül az eset. Barátok, kollégák, szakemberek vagy mentori program segíthet a borzalmak feldolgozásában. Mert menni kell tovább, holnap is fel kell ülni a mozdonyra, hiszen ez a munkánk, a hivatásunk."

A mozdonyvezetők arra kérnek mindenkit, hogy tartsák be a KRESZ szabályait, és a vasúti átjárót minden esetben fokozott körültekintéssel közelítsék meg! Tilos jelzés esetén soha ne hajtsanak rá autóval vagy kerékpárral a sínekre, és ne gyalogoljanak át az átjárón.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×