Munkamegállapodást kötött a Legfőbb Ügyészség és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) - közölte a Legfőbb Ügyészség.

A közleményükben úgy fogalmaztak: a két szervezet "az eddigi kiváló együttműködését munkamegállapodás formájában rögzítette".

A közös érdekek és célok alapján történő munka kereteit ezentúl a munkamegállapodás formálisan is biztosítja - tették hozzá.

Emlékeztettek: a megállapodás előzményeként 2020. január 31-én Polt Péter legfőbb ügyész hivatalában fogadta az OLAF főigazgatóját, Ville Italát.

A találkozón a felek megerősítették, hogy

az uniós pénzeket érintő bűnügyi visszaélések kapcsán a szervezetek közötti hatékony információcserét és együttműködést továbbra is kiemelten fontosnak tartják.

Megállapodtak abban is, hogy az eddig is jól működő szakmai kapcsolat formális megerősítése érdekében együttműködési megállapodást dolgoznak ki, amelynek a véglegesítésére most került sor - tudatták.

A munkamegállapodást az OLAF részéről Ville Itala főigazgató, míg a Legfőbb Ügyészség részéről Polt Péter legfőbb ügyész írta alá.

Az ügyészség tájékoztatása szerint a két szervezet közötti együttműködés legfontosabb területe a kölcsönös információcsere és az operatív segítségnyújtás.

A megállapodás több közös képzési lehetőséget és technikai segítségnyújtást is lehetővé tesz - írták.

Az együttműködés az OLAF-fal való segíti a Legfőbb Ügyészség Európai Ügyészséggel kötött munkamegállapodásában foglaltak teljesülését - hívta fel a figyelmet az ügyészség.

Hozzátették: Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek, de a magyar ügyészség - a részt nem vevő országok közül elsőként és eddig egyetlenként - 2021 áprilisában munkamegállapodást kötött az Európai Ügyészséggel, a közös működés érdekében.

Emlékeztettek arra is, hogy az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez.

Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen - tették hozzá.

A magyar ügyészség - bár erre nincs törvényi kötelezettsége - a mindig követett protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték - írták.

Azt is megemlítették, hogy az OLAF legutóbbi, 2020-ra vonatkozó éves jelentéséből kitűnik, hogy a magyar ügyészség az OLAF ügyek 67 százalékában emelt vádat, amit kimagaslónak neveztek, mivel közel a duplája a 37 százalékos uniós átlagnak.

Az OLAF egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás - írta az ügyészség, megjegyezve: a legutóbbi két év valamennyi ajánlása kapcsán folyamatban volt már a nyomozás.

A közlemény arra is kitért, hogy az igazságügyi ajánlások száma évről évre csökken: 2016-ban 10, 2017-ben 6, 2018-ban 4, 2019-ben 3, míg 2020-ban és 2021-ben 2-2 ajánlás érkezett.

A magyar ügyészség és az OLAF szorosan együttműködik, mind vezetői, mind szakértői szinten rendszeresek a találkozók - zárul a Legfőbb Ügyészség közleménye.