Jellemzően azokon a szakokon magas a lemorzsolódás, ahol a közvélemény alapján is egy viszonylag nehezen teljesíthető képzés folyik. A magas szintű lemorzsolódás folyamatos probléma a felsőoktatásban, és vannak olyan szakok, ahol ez kifejezetten magas is. Ide tartozik a jogászképzés csakúgy, mint az informatikai, illetve a mérnök- vagy akár az orvosképzés is - mondta az InfoRádióban Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának sajtófőnöke.

A finanszírozási formát tekintve a fizetős hallgatók azok, akik a leginkább veszélyeztetettek a lemorzsolódás által – egyes felmérések szerint körülbelül a felük nem szerzi meg a diplomáját. Még nagyobb a lemorzsolódási arány azoknál, akik nem eleve önköltséges képzésben kezdtek tanulni, hanem átsorolódtak a fizetős képzésbe, hiszen ők nem terveztek ezzel a kiadással, és esetükben lehet beszélni egyfajta motivációs veszteségről is – magyarázta Budai Marcell.

A lemorzsolódáshoz vezető egyik fő kapu tehát szerinte ez az átsorolás, amelyre akkor kerül sor, ha valaki nem tudja teljesíteni az államilag finanszírozott képzéshez előírt kritériumokat. Az átsorolás elkerüléséhez szükséges szintet 2016-ban változtatták meg, előírva, hogy

• fixen évi 36 kreditet kell megszerezni, valamint
• egy előírt súlyozott tanulmányi átlagot kell tudni felmutatni, ami minden héten emelkedik.

Akik idén fognak végezni, azoknak már 3,5-ös átlagot kell elérniük (a sajtófőnök tudomása szerint minden szakon).

Visszatérve a jogászképzésre, ott nagyon sokan morzsolódnak le, majdnem minden második hallgató (a diákok 48 százaléka) “kiesett” a képzésből, rajtuk kívül viszont a hallgatók 10 százaléka pedig kilépett. Ez a tíz százalékos arány a Budai Marcell szerint nem kivételes, más szakokon is lehet hasonló. A jogászképzés azonban abban kivételes, hogy meglehetősen nehéz képzésről van szó, valamint hogy meglehetősen kevés az államilag finanszírozott státusz, és a hallgatók nagy része már eleve fizetős képzésen kezdi meg a tanulmányait.