Infostart.hu
eur:
362.15
usd:
312
bux:
150695.04
2026. augusztus 17. hétfő Jácint
A Liget Budapest Projekt keretében megépült Magyar Zene Háza 2021. december 16-án. Elkészült a Magyar Zene Háza épülete, amely 2022. január 22-én egy interaktív zenetörténeti kiállítással és zenei programokkal nyitja meg kapuit.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Elkészült a Magyar Zene Háza épülete - videó, fotók

Világszínvonalú kulturális tengely formálódik a Városligetben - közölte Baán László.

Elkészült a Magyar Zene Háza épülete, amely január 22-én, a magyar kultúra napján interaktív zenetörténeti kiállítással és zenei programokkal nyitja majd meg kapuit.

Magyarországon a millennium óta nem volt ilyen "kulturális beruházási boom", soha nem fordítottak ennyi közpénzt kulturális intézmények felújítására, létrehozására, mint az utóbbi években - hangsúlyozta a Magyar Zene Háza csütörtöki sajtóbejárásán Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára.

Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa hozzátette, a tíz éve indult projekt eredményeként elkészült Magyar Zene Háza olyan különleges zenei beavató intézmény lesz, amelyhez hasonló nincs a világon. A japán sztárépítész, Fudzsimoto Szu által tervezett épület pedig azt bizonyítja, hogy "a 21. század építészeti nyelvén is lehet a Városligethez méltó csodákat teremteni" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a beruházás a millenniumi hagyományt folytatja.

A nemrég megújult Szépművészeti Múzeum és Millennium Háza, a most elkészült Magyar Zene Háza, majd az Új Nemzeti Galéria világszínvonalú kulturális tengelyt alkotnak majd, miközben teljes körűen megújul a liget zöldfelülete is. "Több zöld és több kultúra költözik a Városligetbe" - fogalmazott.

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a Liget Budapest projekt jelenleg az egész nyugati világ legnagyobb kulturális fejlesztése. Már elkészült a Szépművészeti Múzeum és a Millennium Háza átfogó felújítása, megépült az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, megnyílt az újjáépített komáromi Csillagerőd, a városligeti parkfejlesztés eddig átadott elemei pedig már több millió látogatót vonzottak - sorolta.

Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezetője közölte, az intézmény célja, hogy legyen a magyar zene otthona, de épüljön be az európai kulturális vérkeringésbe is. A Magyar Zene Háza hármas funkciót tölt be januártól:

  • otthont ad koncerteknek, táncházaknak és közösségi zenéléseknek,
  • hangsúlyos tevékenység lesz benne az oktatás és a zenepedagógia, miközben
  • interaktív állandó és időszaki kiállítások, hangdóm és kreatív hangtér is várja majd a látogatókat.

Rövidesen elkészül az állandó kiállítás, amely az európai, s benne kiemelten a magyar zenetörténet fordulópontjain vezeti végig a látogatókat. A Hangdimenziók - Zenei utazások térben és időben című, ezer négyzetméteren felépülő tárlat látogatói egy élményekkel teli történetet járhat be interaktív módon, téralapú fejhallgatók segítségével. A kreatív hangtérben nem hagyományos hangszereket lehet kipróbálni, a hangdóm pedig egy kupola alakú térben 360 fokos vetítéssel és több mint harminc hangszóróval teszi térben is átélhetővé a zenét, egyszerre akár ötven látogató számára.

Összeállt már az első félév programnaptára is, amely változatos műfajokkal, a fiatal művészeket előtérbe helyezve várja a közönséget - mondta el az ügyvezető.

Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese az épület bejárásán felidézte: amikor Fudzsimoto Szu terveit kihirdették a nemzetközi pályázat győztesének, sokan kételkedtek abban, hogy egy ilyen épület megvalósítható Magyarországon. A beruházás valóban nagy kihívások elé állította az építőket - csak az előtérben legalább harminc olyan műszaki megoldás valósult meg, amelyre eddig nem volt példa a régióban -, akik azonban képesek voltak ezeknek megfelelni - emelte ki.

Sághi Attila úgy fogalmazott, hogy a tervezői vízió szinte feloldja a határokat a ház és a park között; ezt a transzparenciát elsősorban a hatalmas, vízszintes osztás nélküli homlokzati üvegfalak adják. A ház másik jellemzője az organikus, "lebegő" tetőszerkezet, amelyben szinte nincsenek szögletes elemek, felületét pedig csaknem száz egyedi tervezésű fénykút töri át, amelyek közül több egészen a legalsó szintekig átvezeti a természetes fényt a belső terekbe.

Kiemelt figyelmet fordítottak a fenntartható és klímabarát megoldások alkalmazására is, így az épület energiaellátását nagyobb részben megújuló energiaforrásokból fedezik - közölte Sághi Attila.

Címlapról ajánljuk
Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

A buszokban van biztonsági öv ugyanúgy, mint a gépkocsikban, viszont egyrészt nagyon ritkán használják, másrészt a kocsi a baleset pillanatában is sokkal biztonságosabb objektív fizikai paraméterek miatt. Ezekről is beszélt a lengyel zarándokok M3-ason történt vasárnapi tragédiájával összefüggésben Hajas József igazságügyi gépjárműszakértő.

Donald Trump „lába bánhatja”, ha annektálja a Hormuzi-szorost

„Eltörik a lábát” – ez volt a válasz Iránból Donald Trump fenyegetésére, hogy amerikai területté nyilvánítja a Hormuzi-szorost. A fontos szállítási útvonal körül továbbra is patthelyzet uralkodik, miközben Irán azt ismétli, hogy kizárólag ő ellenőrizheti azt.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

A Fővárosi Önkormányzat évente 2000 fát tud veszélymentesíteni a rendelkezésére álló forrásból, miközben az előrejelzéseik szerint jelenleg is 11 ezer fa van közel ahhoz, hogy veszélyessé váljon. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá fognak válni az árvizek, egy fontos budapesti beruházás azonban azért áll, mert az előző kormány átcsoportosította a pénzt másra – számolt be a Portfolio-nak Bardóczi Sándor főtájépítész. Az extrém időjárási jelenségekhez való alkalmazkodásban az egyik legtöbbet az önkormányzatok tudnának segíteni a városlakóknak, ehhez viszont szemléletbeli, pénzügyi és jogi változásokra is szükség lenne. Kiemelten igaz ez a zöldfelületekre, amik menedéket jelenthetnek a forróságban, a költségvetési forrásokért és társadalmi figyelemért folyó versenyben viszont mindig a legrövidebbet húzzák. A főváros hosszú ideje ostromolja a minisztériumokat ezzel – abban reménykednek, hogy az új kormánynál a korábbiaknál nagyobb lesz a fogadókészség. A klímaalkalmazkodásra irányuló figyelem növelésére már csak azért is szükség van, mert a Kárpát-medence a világátlagnál hatszor gyorsabban melegszik fel, és ez a főtájépítész szerint sokkal nagyobb gazdasági károkat fog okozni, mint azt jelenleg bárki gondolja. Interjú.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×