Infostart.hu
eur:
362.51
usd:
310.46
bux:
0
2026. augusztus 23. vasárnap Bence
Writing an Exam. Teenagers students sitting in the classroom. Focus is on foreground.
Nyitókép: Liderina/Getty Images

Egymás után élnek a szigorítás lehetőségével az iskolaigazgatók

Egyre több általános és középiskolában döntenek a kötelező maszkviselésről és egyéb intézkedés meghozataláról a járvány miatt.

Számos középiskola döntött úgy a múlt heti járványügyi szigorítás után, hogy előírja a maszkviselést, kötelezővé teszi a reggeli testhőmérséklet-mérést és a kézfertőtlenítést. Mint ismert, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón jelentette be, hogy péntek éjféltől zárt térben ismét kötelező maszkot viselni, a mozikban, a színházakban és az üzletekben is fel kell majd venni a maszkot, az iskolai szabályokról azonban az igazgatók dönthetnek.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma pénteken küldött minderről levelet az iskolaigazgatóknak – írja az Eduline. Ebben azt írják, hogy a nevelőtestületek eddig is szigoríthattak a járványügyi előírásokon, ehhez csak a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét kellett kikérniük, ám ezentúl az igazgató egyedül is dönthet a maszkviselési szabályokról. Igaz, a tárca azt javasolja, ennek ellenére érdemes egyeztetni a szülőkkel és a diákönkormányzattal, és továbbra is érvényes az az alapszabály, hogy a maszkviselést senkinek sem lehet megtiltani – jegyzik meg.

A lap konkrét iskolákat is megnevezve hozzáteszi, hogy a fentiek után több fővárosi gimnáziumban is úgy döntöttek, élnek a kormányrendeletben felkínált lehetőséggel, így kötelezővé teszik a maszkviselést – egyes helyeken a tanórák alatt is. Ez alól bizonyos intézményekben kivételt élveznek azok, akik az elmúlt hat hónapban átestek a betegségen, vagy már beoltatták magukat. Van, ahol a belépéskor kötelező a kézfertőtlenítés és a testhőmérséklet-mérés, a fogadóórákat pedig online tartják meg.

Az Eduline összeállítása szerint a kormányzati bejelentés után számos fővárosi és vidéki általános iskolában is szigorítottak a szabályokon, elrendelve a kötelező maszkviselést és kézfertőtlenítést, de arra is van példa, hogy a szülők csak az épület kapujáig kísérhetik a gyerekeket. Egyes intézményben csökkentették a „teremváltások” számát is, ami a koronavírus-járvány berobbanása óta bevett eszköz az oktatásban: ilyenkor az osztályok nem „vándorolnak” a szaktantermek között, hanem egész nap a saját termükben vannak, és oda érkeznek a szaktanárok.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák
szakértői magyarázat

Nem úgy kerül az állatokból az antibiotikum az emberekbe, ahogy azt sokan gondolnák

A zsúfolt, nagyüzemi tartás nagyobb antibiotikum-felhasználással, koncentrált trágyaterheléssel és a fertőző betegségek gyorsabb terjedésével is együtt járhat. Így az állatok jóléte már nem a fenntarthatóság ellenfelének, hanem bizonyos esetekben annak egyik feltételének tekinthető – erről beszélt az InfoRádióban a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Berezvai Zombor.

„Élő fizikaórát” kapott Magyar Péter Pakson – videó

Bemutatták, hogy az ikerblokkos kialakítás miatt az egyes és a kettes blokk közös helyiségben van, a videó készítésekor a kettes blokk üzemelt, ez 1475 megawatt hőenergiát állít elő, amelyből 460 megawatt villamosenergia lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

Mindenki a jent figyeli, pedig Japán igazi problémája máshol van

A japán 10 éves állampapír hozama 1996 óta nem látott szintre, 2,945 százalékra emelkedett, a 30 éves hozam pedig 4,1 százalék fölé kúszott, miközben a jen gyengélkedése csupán tünete a kötvénypiac mélyreható átalakulásának. A Bank of Japan kivonulása a piacról és az emelkedő kibocsátás együttesen mintegy 95 billió jennyi többlet állampapírt zúdít a magánszektorra, ami szükségszerűen magasabb hozamokat eredményez. A japán döntéshozók kellemetlen csapdahelyzetbe kerültek: a kamatemelés növeli az állam kamatterheit, a jegybanki kötvényvásárlás visszatérése fiskális dominanciát jelezne, a fiskális lazítás pedig tovább emelné a lejárati prémiumot. A GDP 203 százalékát kitevő bruttó államadósság mellett a kulcskérdés az, hogy milyen hozamszinten hajlandó a magánszektor önként átvenni a jegybank korábbi szerepét – és mit bír el a japán költségvetés, ha a piactisztító hozam tartósan 3-4 százalék környékén ragad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×