Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő tanuló egy prágai iskolában 2020. november 18-án, amikor az általános iskolák első és második osztályosai visszatérhettek az osztálytermekbe. A járvány miatt a cseh kormány október 14-től minden iskolában elrendelte az áttérést a digitális oktatásra.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Gyarmathy Éva: el kell engedni azt, hogy „mi tudjuk, mit kell tudnia a gyereknek”

A 21. században a hatékony tanulásért mindent fordítva kell csinálnunk, mint eddig – fogalmazott a neveléslélektani szakpszichológus a témában rendezett online konferencián.

A gyerekek fejlődéséhez nem igazodik az oktatás. A gyerekek egészen más irányba tartanak, mint általában az oktatás, mert a gyorsuló világ más környezetet teremt a fejlődésnek – mondta el az Eötvös József Csoport a Közoktatás helyzete című online konferenciáján Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani pszichológus.

A szakember szerint az oktatás egyik hatalmas problémája, hogy nem tudni, milyen módon fog ez a környezet változni, és így mire kell felkészíteni a gyerekeket. „Nagyjából tíz évet sem látunk előre” – jegyezte meg. De problémásnak tartja, hogy az sem látszik, milyen gyerekeket készítenek föl erre az ismeretlen jövőre.

„Vagyis tökéletes vakságban lehetünk ennek alapján”

– összegezte.

A nagyon gazdag ingerkörnyezetben a gyerekek sok képessége fejlődhet, ami azt is hozza magával, hogy a gyerekek felerősödő képességei nagyban különböznek egymástól, mondta pszichológus hozzátéve, hogy egyre több a sajátos nevelési igényű tanuló. Gyarmathy Éva szerint nem ártana azon elgondolkodni, hogy talán az oktatás nem illik a mai gyerekekhez, akiknek az idegrendszeri fejlődése eltérő, és nem lehet ugyanabban a ritmusban tanítani őket, ugyanakkor adott esetben, bizonyos területeken sokkal gyorsabban fejlődnek.

Utóbbi előny lehet például az elemi számolásban, a vizualitásban vagy mintázatok azonosításában. Ugyanakkor pont azokon a területeken, amik az iskoláknak fontosak, hatalmas nagy hiányok alakultak ki – tette hozzá a neveléslélektani szakpszichológus példaként említve, hogy

beszédfejlődésben a mai hatévesek ott tartanak, ahol – egy kutatás szerint – az 1970-es években a háromévesek tartottak.

De hasonlóan az íráskészséghez szükséges motorikus szemmozogásos területek is rendkívüli lemaradásokban vannak.

A szakember szerint a 21. századi követelményekhez akkor tudunk alkalmazkodni, ha feladjuk azt, hogy „mi tudjuk, mit kell tudnia egy gyermeknek”.

A pedagógusoknak egyedül nem lenne szabad vállalniuk a tanítást,

hangsúlyozta Gyarmathy Éva. Merthogy gyakorta nem egyemberes feladatokkal kell megküzdeniük, ráadásul ezek sokszor külön szakismeretet kívánhatnak, mert a gyógypedagógia, a tehetséggondozás, esetleg az idegrendszeri fejlődés egyéb területeihez tartoznak.

Gyarmathy Éva szerint, mivel a gyerekek különbözőképpen fejlődnek létre kellene hozni vegyes korú osztályokat. Mint fogalmazott, mítosz, hogy osztályokba soroljuk a gyerekeket, ahogy az óvodákban, úgy az iskolákban is. Sőt, a pedagógusképzést is fontosnak tartaná erre felkészíteni, ami segítené a kisiskolákat is.

A pszichológus szerint

a 21. században a hatékony tanulásért mindent fordítva kell csinálnunk, mint eddig,

hogy a gyerekeket a problémamegoldásra és átlátásra neveljék Gyarmathy Éva tantárgyak helyett például fejlesztési területeket tartana szükségesnek az eredményesebb tanulásért.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Marokkó 3-0-ra legyőzte Kanadát, és ezzel a negyeddöntőbe jutott a labdarúgó-világbajnokságon. A Paraguay–Franciaország meccs győztese vár rajuk a nyolc között. Kanada az első kieső a három rendező ország közül, az Egyesült Államok és Mexikó még versenyben van.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×