eur:
391.06
usd:
366.13
bux:
68142.02
2024. április 30. kedd Katalin, Kitti
A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő tanuló egy prágai iskolában 2020. november 18-án, amikor az általános iskolák első és második osztályosai visszatérhettek az osztálytermekbe. A járvány miatt a cseh kormány október 14-től minden iskolában elrendelte az áttérést a digitális oktatásra.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Gyarmathy Éva: el kell engedni azt, hogy „mi tudjuk, mit kell tudnia a gyereknek”

A 21. században a hatékony tanulásért mindent fordítva kell csinálnunk, mint eddig – fogalmazott a neveléslélektani szakpszichológus a témában rendezett online konferencián.

A gyerekek fejlődéséhez nem igazodik az oktatás. A gyerekek egészen más irányba tartanak, mint általában az oktatás, mert a gyorsuló világ más környezetet teremt a fejlődésnek – mondta el az Eötvös József Csoport a Közoktatás helyzete című online konferenciáján Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani pszichológus.

A szakember szerint az oktatás egyik hatalmas problémája, hogy nem tudni, milyen módon fog ez a környezet változni, és így mire kell felkészíteni a gyerekeket. „Nagyjából tíz évet sem látunk előre” – jegyezte meg. De problémásnak tartja, hogy az sem látszik, milyen gyerekeket készítenek föl erre az ismeretlen jövőre.

„Vagyis tökéletes vakságban lehetünk ennek alapján”

– összegezte.

A nagyon gazdag ingerkörnyezetben a gyerekek sok képessége fejlődhet, ami azt is hozza magával, hogy a gyerekek felerősödő képességei nagyban különböznek egymástól, mondta pszichológus hozzátéve, hogy egyre több a sajátos nevelési igényű tanuló. Gyarmathy Éva szerint nem ártana azon elgondolkodni, hogy talán az oktatás nem illik a mai gyerekekhez, akiknek az idegrendszeri fejlődése eltérő, és nem lehet ugyanabban a ritmusban tanítani őket, ugyanakkor adott esetben, bizonyos területeken sokkal gyorsabban fejlődnek.

Utóbbi előny lehet például az elemi számolásban, a vizualitásban vagy mintázatok azonosításában. Ugyanakkor pont azokon a területeken, amik az iskoláknak fontosak, hatalmas nagy hiányok alakultak ki – tette hozzá a neveléslélektani szakpszichológus példaként említve, hogy

beszédfejlődésben a mai hatévesek ott tartanak, ahol – egy kutatás szerint – az 1970-es években a háromévesek tartottak.

De hasonlóan az íráskészséghez szükséges motorikus szemmozogásos területek is rendkívüli lemaradásokban vannak.

A szakember szerint a 21. századi követelményekhez akkor tudunk alkalmazkodni, ha feladjuk azt, hogy „mi tudjuk, mit kell tudnia egy gyermeknek”.

A pedagógusoknak egyedül nem lenne szabad vállalniuk a tanítást,

hangsúlyozta Gyarmathy Éva. Merthogy gyakorta nem egyemberes feladatokkal kell megküzdeniük, ráadásul ezek sokszor külön szakismeretet kívánhatnak, mert a gyógypedagógia, a tehetséggondozás, esetleg az idegrendszeri fejlődés egyéb területeihez tartoznak.

Gyarmathy Éva szerint, mivel a gyerekek különbözőképpen fejlődnek létre kellene hozni vegyes korú osztályokat. Mint fogalmazott, mítosz, hogy osztályokba soroljuk a gyerekeket, ahogy az óvodákban, úgy az iskolákban is. Sőt, a pedagógusképzést is fontosnak tartaná erre felkészíteni, ami segítené a kisiskolákat is.

A pszichológus szerint

a 21. században a hatékony tanulásért mindent fordítva kell csinálnunk, mint eddig,

hogy a gyerekeket a problémamegoldásra és átlátásra neveljék Gyarmathy Éva tantárgyak helyett például fejlesztési területeket tartana szükségesnek az eredményesebb tanulásért.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.02. csütörtök, 18:00
Könnyid László
a Magyar Turisztikai Ügynökség főigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×