Infostart.hu
eur:
387.49
usd:
334.29
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A koronavírus-járvány miatt védőmaszkot viselő tanuló egy prágai iskolában 2020. november 18-án, amikor az általános iskolák első és második osztályosai visszatérhettek az osztálytermekbe. A járvány miatt a cseh kormány október 14-től minden iskolában elrendelte az áttérést a digitális oktatásra.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Gyarmathy Éva: el kell engedni azt, hogy „mi tudjuk, mit kell tudnia a gyereknek”

A 21. században a hatékony tanulásért mindent fordítva kell csinálnunk, mint eddig – fogalmazott a neveléslélektani szakpszichológus a témában rendezett online konferencián.

A gyerekek fejlődéséhez nem igazodik az oktatás. A gyerekek egészen más irányba tartanak, mint általában az oktatás, mert a gyorsuló világ más környezetet teremt a fejlődésnek – mondta el az Eötvös József Csoport a Közoktatás helyzete című online konferenciáján Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani pszichológus.

A szakember szerint az oktatás egyik hatalmas problémája, hogy nem tudni, milyen módon fog ez a környezet változni, és így mire kell felkészíteni a gyerekeket. „Nagyjából tíz évet sem látunk előre” – jegyezte meg. De problémásnak tartja, hogy az sem látszik, milyen gyerekeket készítenek föl erre az ismeretlen jövőre.

„Vagyis tökéletes vakságban lehetünk ennek alapján”

– összegezte.

A nagyon gazdag ingerkörnyezetben a gyerekek sok képessége fejlődhet, ami azt is hozza magával, hogy a gyerekek felerősödő képességei nagyban különböznek egymástól, mondta pszichológus hozzátéve, hogy egyre több a sajátos nevelési igényű tanuló. Gyarmathy Éva szerint nem ártana azon elgondolkodni, hogy talán az oktatás nem illik a mai gyerekekhez, akiknek az idegrendszeri fejlődése eltérő, és nem lehet ugyanabban a ritmusban tanítani őket, ugyanakkor adott esetben, bizonyos területeken sokkal gyorsabban fejlődnek.

Utóbbi előny lehet például az elemi számolásban, a vizualitásban vagy mintázatok azonosításában. Ugyanakkor pont azokon a területeken, amik az iskoláknak fontosak, hatalmas nagy hiányok alakultak ki – tette hozzá a neveléslélektani szakpszichológus példaként említve, hogy

beszédfejlődésben a mai hatévesek ott tartanak, ahol – egy kutatás szerint – az 1970-es években a háromévesek tartottak.

De hasonlóan az íráskészséghez szükséges motorikus szemmozogásos területek is rendkívüli lemaradásokban vannak.

A szakember szerint a 21. századi követelményekhez akkor tudunk alkalmazkodni, ha feladjuk azt, hogy „mi tudjuk, mit kell tudnia egy gyermeknek”.

A pedagógusoknak egyedül nem lenne szabad vállalniuk a tanítást,

hangsúlyozta Gyarmathy Éva. Merthogy gyakorta nem egyemberes feladatokkal kell megküzdeniük, ráadásul ezek sokszor külön szakismeretet kívánhatnak, mert a gyógypedagógia, a tehetséggondozás, esetleg az idegrendszeri fejlődés egyéb területeihez tartoznak.

Gyarmathy Éva szerint, mivel a gyerekek különbözőképpen fejlődnek létre kellene hozni vegyes korú osztályokat. Mint fogalmazott, mítosz, hogy osztályokba soroljuk a gyerekeket, ahogy az óvodákban, úgy az iskolákban is. Sőt, a pedagógusképzést is fontosnak tartaná erre felkészíteni, ami segítené a kisiskolákat is.

A pszichológus szerint

a 21. században a hatékony tanulásért mindent fordítva kell csinálnunk, mint eddig,

hogy a gyerekeket a problémamegoldásra és átlátásra neveljék Gyarmathy Éva tantárgyak helyett például fejlesztési területeket tartana szükségesnek az eredményesebb tanulásért.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×