eur:
408.04
usd:
375.16
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Karácsony Gergely főpolgármester a fővárosi operatív törzs rendkívüli ülése után a Városháza épületében 2020. március 14-én. Fokozatosan bezárnak a fővárosi óvodák és bölcsődék, a tömegközlekedésben nem lehet felszállni az első ajtónál a járművekre március 16-tól - jelentette be a főpolgármester a sajtótájékoztatóján.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

A főváros szerint két kockázati tényezőtől függ, lesz-e technikai csőd

Szeptemberben nehéz helyzetbe kerülhet Budapest, ezért folyószámlahitel-keretből működhet. A főpolgármester-helyettes szerint költségvetési átcsoportosításokra is szükség lehet.

Szeptember elejére a Fővárosi Önkormányzat minden működésre fordítható állampapírja és készpénze elfogyhat, mondta az InfoRádiónak Kiss Ambrus. Az általános főpolgármester-helyettes szerint két nagy – rajtuk kívül álló – kockázati tényező van, amelyek befolyásolják, hogy Budapest technikai értelemben eléri-e majd a csődhelyzetet.

Mint mondta, az egyik ilyen a kormány, amely elmondása alapján nemhogy forrásokat vont el megszorítások árán a Fővárosi Önkormányzattól, de még a közösségi közlekedésre járó 12 milliárd forintos normatívát sem volt ez idáig elutalni, miközben 2019 és 2019 közötti időszakban nemcsak a szerződést kötötték meg, hanem már az első féléves összegek is elutalták. A Városházának pedig az említett összeget elő kell finanszíroznia, és ha nem érkezik meg, mínuszként jelenik majd meg a számlán, elérve azt a pontot, amikor technikai csőd áll elő – fogalmazott.

Az általános főpolgármester-helyettes a másik kockázati tényezőnek a koronavírus-járvány negyedik hullámát említette, aminek még nem tudható, milyen társadalmi és gazdasági hatása lesz, és hogy milyen következményei lehetnek akár a közösségi közlekedésre, akár a Városháza intézményrendszerére.

Kiemelte, a Fővárosi Önkormányzat olyan helyzetbe került, hogy szeptember elejétől folyószámlahitelen kell, hogy éljen egészen a következő adóbevételig.

„Onnantól kezdve pedig egy teljesen kiszolgáltatott helyzetben megyünk előre az év végéig,

ahol nem tudjuk, hogy a két kockázati tényezőből melyik az, amelyik beüt és elviszi a főváros költségvetését teljes mértékben.”

Kiss Ambrus arra is kitért, hogy költségvetési átcsoportosításokra is szükség lehet, emlékeztetve, hogy az említett – 25 milliárd forintos – folyószámlahitel-keretet teljes egészében vissza kell fizetniük az év végééig, ezért is van szó technikai csődről. „Hiszen effektíve lehetne negatívban a pénz a számlán, és működhetnek a főváros technikai értelemben, azonban a gazdasági stabilitásról szóló törvény előírja, hogy ilyet nem tehet egyetlen települési önkormányzat sem, még válságos időszakban sem” – magyarázta. Tehát momentán első védelmi intézkedésként a szeptember eleji Fővárosi Közgyűlésen

módosítaniuk kell a költségvetést, és nagyságrendileg egy 24 milliárd forintos átrendezést kell végrehajtaniuk.

Azt követően pedig két feladatuk lesz: egyrészt a kormányt „rászorítani” arra, hogy fizessen, másrészt mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a negyedik hullám kockázatait mérsékelni tudják – fogalmazott Kiss Ambrus. „Azonban, ha a 12 milliárdos közösségi közlekedés normatíva az államtól nem érkezik meg, viszont a negyedik hullám káros hatásai igen, akkor sajnos továbbra is áll az a helyzet, hogy

november végére, december elejére technikai csőd állhat elő”.

Az általános főpolgármester-helyettes hozzátette: nincs olyan projekt amit töröltek vagy leállítottak volna.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×