Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 27. vasárnap Adalbert
Kutyát sétáltat egy nő Budapesten, a Kossuth téren 2020. november 12-én, késő este. A koronavírus-járvány második hulláma miatt november 11. óta este 8 és hajnali 5 óra között kijárási tilalom van érvényben Magyarországon. Kutyát a tilalom ideje alatt is lehet sétáltatni a lakóhely 500 méteres körzetében.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Eldől a következő heteink sorsa – ezt lehet tudni a kormányülés előtt

Március 17-én, a szerdai kormányülésen várható döntés a 22-éig bevezetett korlátozások jövőjéről, a járvány elleni védekezés további mikéntjéről. Sok jóra azonban az adatok szerint jelenleg nem lehet számítani.

Bár Orbán Viktor miniszterelnök február elején még március 1-jei és húsvéti határnapokról beszélt a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások lehetséges oldásával kapcsolatban, a brit vírusmutáció megjelenése nyomán február 25-én Gulyás Gergely a Kormányinfón már azt mondta, hogy a következő két hét nehéz lesz, és március 15-ig biztosan nem enyhítenek semmit az akkor érvényben lévő korlátozásokon. Március 4-én pedig egy, az operatív törzs ülésezése miatt rövidke Kormányinfón arról a döntésről számolt be, hogy március 8–22. között további lezárásokat vezetnek be (üzletzárak, mindenhol kötelező a maszkviselés), és távoktatásra állnak át az általános iskolákban is (ez április 7-ig, a tavaszi szünet végéig így lesz).

Akkor elhangzott, hogy az intézkedéseket a március 17-i kormányülésen vizsgálják felül és döntenek a járvány további kezeléséről.

Az enyhítési remények azonban időközben szertefoszlottak, és könnyen lehet, hogy nem csak két nehéz hétről van szó, ahogy arról Orbán Viktor is beszélt a korlátozások aláírásakor.

A szigorítások bejelentésekor a kormány felvetette, hogy a nyitás március 22-én indulhat el, ütemezetten. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora ekkor úgy vélte, hogy május közepén már "lényegesen jobb lesz a helyzet", és lehetőség lesz a szigorítások lépcsőzetes csökkentésére. Azt a múlt heti hivatalos közlések is nyilvánvalóvá tették, hogy a jelenlegi átoltottságnak még nincs hatása a járvány terjedésére.

Mostanra a szakértői megnyilatkozásokból eltűnt a nyitásról való beszéd, ehelyett a korlátozások betartása és a felelős viselkedésre való figyelmeztetés került előtérbe. Orbán Viktor vasárnap reggel kijelentette, jelenleg még nem lehet megmondani, mikor lehet újranyitni. "Ha valaki meg tudja mondani, mikor lehet újranyitni, attól kérjük el tőle a heti lottószámokat is" – illusztrálta a helyzetet.

Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi főosztályának vezetője egy szombati interjújában előrevetítette, hogy akár régiós, megyékre vonatkozó döntések is születhetnek. Ennek kapcsán megszólalt Karácsony Gergely főpolgármester, valamint itt olvasható egy cikk a legrosszabb helyzetű megyékről.

Müller Cecília az operatív törzs március 16-i tájékoztatóján kijelentette, hogy a helyzet továbbra is nagyon rossz és a szennyvízadatokból az látszik, hogy a fertőzöttségi adatok még hetekig emelkedni fognak.

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa szerint egyelőre nem lehet látni, mikor lesz a tetőzés, míg Zacher Gábor megpróbált saccolni és úgy vélte, március 24-én lehetnek a legmagasabbak a járványadatok.

A járványadatokban még nem látszanak a március 8-i lezárások eredményei, erre az 5-7 napos lappangási idő, valamint a tesztek eredményének megszületését figyelembe véve legkorábban a szerdai kormányülés időpontjában lehet információja a döntéshozóknak. A számok meredeken emelkednek, ezt tanúsítják az alábbi grafikonok is.

Az új regisztrált fertőzöttek napi száma és a hétnapos mozgóátlag (Forrás: Worldometers)
Az új regisztrált fertőzöttek napi száma és a hétnapos mozgóátlag (Forrás: Worldometers)
Az elhunytak napi száma és a hétnapos mozgóátlag (Forrás: Worldometers)
Az elhunytak napi száma és a hétnapos mozgóátlag (Forrás: Worldometers)

A szakértők a kórházak telítődésére számítanak, a nagy számú súlyos állapotú beérkező a betegellátásban is fennakadásokat okozhat. Zacher Gábor is arról beszélt kedden, hogy egyre nagyobb teher van az egészségügyön, és vannak olyan kórházak, ahol már az utolsó ágyakat foglalják el az új betegek.

Címlapról ajánljuk
Bármikor lehet „még három nap”, hogy a hirtelen szívmegállást megelőzzünk – mire figyeljünk?

Bármikor lehet „még három nap”, hogy a hirtelen szívmegállást megelőzzünk – mire figyeljünk?

Az időjárási adatok alapján akár három nappal előre is jelezhető, hogy mikor várható az átlagosnál több kórházon kívüli szívmegállás – erről publikáltak magyar kutatók tanulmányt egy rangos nemzetközi lapban. Az elemzés alapját az Országos Mentőszolgálat több mint 114 ezer esete jelentette. Az InfoRádió Pál-Jakab Ádámot, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájának rezidensét, a tanulmány első szerzőjét kérdezte.

Vízstratégia: a helyi szennyvíztisztításnak is szerepe lehetne

A készülő új vízgazdálkodási stratégia egyik fontos eleme lehet a megtisztított háztartási szennyvíz helyben tartása és hasznosítása. Az InfoRádióban nyilatkozó szakember szerint felül kell vizsgálni a több mint húsz éve alkalmazott hazai gyakorlatot, mert az egyedi szennyvíztisztítók használatát jelenleg településenként eltérő szabályok korlátozhatják.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
Visszafordíthatatlan billenőpontokhoz közelítünk: minden egyes tizedfoknyi emelkedéssel és minden eltelt évvel fokozódik a nyomás

Visszafordíthatatlan billenőpontokhoz közelítünk: minden egyes tizedfoknyi emelkedéssel és minden eltelt évvel fokozódik a nyomás

Ha kismértékben is, de tovább emelkedett a klímaváltozás fő felelősének tartott üvegházhatású gázok globális kibocsátása 2026 első felében. A kibocsátáscsökkentési folyamat országonként és ágazatonként egyenetlenül zajlik: a két legnagyobb kibocsátónak számító Kínában és az Egyesült Államokban csökkent az emisszió, míg India és Brazília kibocsátása nőtt; az emisszió növekedéséhez legnagyobb mértékben a közúti közlekedés járult hozzá, a villamosenergia-ipar és a feldolgozóipar kibocsátása viszont csökkent. A hőmérséklet-emelkedés a csúcspontján már a legoptimistább forgatókönyv szerint is 1,8 fokkal haladja majd meg az iparosodás előtti szintet, de a legtöbb szcenárió magasabb csúcsértékeket vetít előre, már a következő évtizedekre. Ezzel együtt még mindig lehetséges a hőmérséklet csökkentése és a Párizsi Klímaegyezmény céljainak elérése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×