Infostart.hu
eur:
386.02
usd:
331.43
bux:
119692.51
2026. január 14. szerda Bódog
Tálas Péter, a Nemzetközi és Európa Tanulmányok Kar dékánja érkezik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem pódiumbeszélgetésére 2015. május 22-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Tálas Péter: a kormányzatnak két határozott célja van a haderőreformmal

Az egészségügyi problémáknál lényegesen nagyobb biztonsági fenyegetést jelent a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság – állítja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai-védelmi Kutatóintézetének igazgatója. Tálas Péter az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy a magyar haderőreform az ország gazdaságának is jót tesz.

Tálas Péter szerint a legnagyobb fenyegetést 2020-ban a koronavírus-járvány okozta minden tekintetben, azért is, mert sok következménye van.

„Az egyik legfontosabbat az egészségügyi mellett inkább a gazdasági válság tekintetében látom. Ráadásul ennek a gazdasági válságnak a mélységét, a mértékét még nem igazán ismerjük. Abban bízik mindenki, hogy az oltás előrehaladásával majd látni fogjuk ennek a következményét. Alapvetően a gazdaság minden egyéb más tevékenység vagy biztonsági fenyegetéshez hozzákapcsolódik, tehát ha rosszul működik a gazdaság, akkor kevés pénz van, akkor nem tudnak az országok a hagyományos védelemre sem annyit fordítani. Ilyen értelemben nem kérdéses, hogy a koronavírus-járvány minden mást háttérbe szorított biztonsági szempontból is” – fejtette ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai-védelmi Kutatóintézetének igazgatója.

Tálas Péter a járvány esetében nagyon paradox helyzetet lát.

„Voltak olyan nagyon fejlett országok, amelyek nagyon rosszul kezelték a válságot, mondjuk, Olaszországra, de akár Nagy-Britanniára és az Egyesült Államokra is gondolhatunk. Ennek a fő okát abban látom, hogy ezeknek az országoknak az egészségügyi rendszere nem járványokra volt kitalálva, hanem döntően egészségmegőrzés és -kezelésre. A járvány viszonylag ismeretlen jelenleg a fejlett országokban. Érdekes módon

azok az országok tudták alapvetően jól kezelni a járványt, ahol ez az emlékezet az egészségügyi rendszerben még megmaradt.

A legfejletlenebb országokban még tudják azt, hogy mi az a járvány és hogyan kell hozzá viszonyulni, hogyan kell védekezni, és ezt nagyon sok helyen a fejlett országokban egész egyszerűen az egészségügyi rendszernek újra kellett építenie, fogalmaznia és újra kellett gyakorlattá tennie azt, hogy mit kell tenni egy járvány esetén” – mondta.

Tálas Péter az Egyesült Államokra kitérve kiemelte: a Trump-kormányzat nem kezelte túl jól a helyzetet, és ez hozzájárult az amerikai elnökválasztás eredményéhez is. Ha csak a gazdasági szempontok alapján döntenek a választók, akkor valószínűleg Donald Trump győzött volna, de a járványt nem kezelte szakszerűen az elnök – vélekedett

A szakértő emellett fontosnak nevezte, hogy a klímapolitikában az Európai Uniónak sikerült továbblépnie és elfogadnia az 55 százalékos célt 2030-ra, 2050-re pedig a karbonsemlegességet, és ehhez csatlakozott Kína is, 2060-as vállalással.

Magyar haderő

Az igazgató az Arénában beszélt a magyar haderőfejlesztésről is. Kiemelte: az értékelésnél három dolgot érdemes figyelembe venni.

Az első az, hogy mi fenyeget, veszélyeztet egy országot, mire kell készülnie.

A második, hogy ez az első igazán nagy és komoly, végiggondolt haderőreform a Magyar Honvédség életében a rendszerváltás óta.

„Harminc évig nem fejlesztettünk lényegesen haderőt.

Megpróbáltuk szinten tartani. Egy terület volt, a Gripenek beszerzése, illetve a ’90-es években még az orosz államadósság fejében kaptunk talán harckocsikat. De alapvetően egy olyan haderőt kell modernizálni, amiben azoknak az eszközöknek lejárt a szavatossága, amit használ a Magyar Honvédség. A cserének úgy kell lezajlania alapvetően, hogy kellően modern legyen, kellően jövőre irányuló legyen, azokat a képességeket kell fejleszteni, aminek a használatát fontosnak tartjuk.”

A harmadik rész az, hogy az ország a NATO-nak a tagja. Minden egyes NATO-tag a saját haderejével védi a NATO-t. „Amikor mi fejlesztjük a saját haderőnket, akkor alapvetően a NATO haderejét vagy inkább a NATO képességeit is fejlesztjük” – emlékeztetett.

Tálas Péter szerint a kormányzatnak két határozott célja van a mostani haderőreformmal és a beszerzésekkel.

„Olyan beszerzéseket próbál végrehajtani és eszközölni, amelyek gazdaságilag is hasznot hoznak.

Egyrészt azoktól az országoktól vásárolunk, amelyekkel eleve egyre nagyobb és mély a gazdasági kapcsolatunk. Ilyenkor a kompenzáció tekintetében sokkal szélesebb a játéktér, mintha egy olyan országtól veszünk, amellyel nem áll fenn gazdasági kapcsolatunk. A másik törekvés, amit lehet látni, hogy a magyar vezetés szeretné az ország hadiiparát is bizonyos területeken újjáépíteni. Van néhány olyan eszköz, amiből nem biztos, hogy jó, ha idegenekre vagyunk rászorulva, mert az ellátás, a szállítás körülményes. Ilyenek általában a lőszerek és talán a kézifegyverek. Van néhány olyan terület, ahol Magyarország szeretne bekapcsolódni abba a nagy gazdasági körforgásba, amit az európai és a nemzetközi hadiipar jelent, és ez majdnem minden egyes beszerzésnél érezhető.”

A szakértő szerint erősen tapasztalható a magyar politikai vezetésnek az a szemlélete, hogy a fejlesztések ne pusztán a haderőnek, hanem az ország gazdaságának is hozzanak hasznot. A mostani haderővel nemcsak a honvédség és nemcsak a magyar biztonság, hanem a magyar gazdaság is és így a magyar társadalom is lehetőséghez jut.

Címlapról ajánljuk
Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×