A Publicus Intézet már a 2018-as országgyűlési választások előtt/óta méri, hogy a teljes ellenzéki összefogásnak érdemi szavazattöbbsége lenne ahhoz képest, ha mind-mind külön indulnának, ami a 2019-es önkormányzati választások során be is bizonyosodott, miután érdemi győzelmet arattak több vidéki nagyvárosban, illetve a fővárosban is. Ennek megfelelően, megérezve a siker ízét, az ellenzéki választók részéről mára elvárás az összefogás – fogalmazott az InfoRádiónak Pulai András, aki szerint az ellenzéki pártoknak mostanra sikerült túllépniük azokon a belső problémáikon, amik az összefogást gátolták.

A Publicus Intézet stratégiai igazgatója úgy véli, egyértelmű, hogy új módosító indítványok, amiket el is fogadott részben az Országgyűlés, az ellenzéket az összefogás irányába tolják, de szerinte ez enélkül is bekövetkezett volna, ha úgy tetszik, ez nem oszt, nem szoroz.

Van viszont, ami „belekavar a képbe”: azok a pártok, amelyek nem részei az ellenzéki összefogásnak, azonban ellenzéki szavazótáborral rendelkeznek, és szeretnének listát állítani, nem tudnak kívülről koordináltan elindulni az összefogás mellett. Azzal ugyanis, hogy megemelték a választókerületekben a kötelezően indulandó képviselők számát ahhoz, hogy az országos lista létre tudjon jönni, az arra kényszeríti az ellenzéki szavazótáborral rendelkező, de az összefogásban nem együttműködő pártokat, hogy bizony induljanak el és okozzanak zavart – fogalmazott a Publicus stratégiai igazgatója. Gondolva itt akár a Kétfarkú Kutya Pártra, vagy az ISZOMM pártra.

Pulai András emlékeztetett, a régen működtetett kamupártok rendszere, amely során agyba-főbe indult mindenféle oda nem illő formáció, körülbelül 3-4 százaléknyi szavazatot vittek el, jellemzően az ellenzéktől. Mostanra azonban – látva az időközi választásokat – csökken ennek az aránya, és legfeljebb 1-2 százalékról lehet beszélni, ráadásul a megítélése is romlott a konstrukciónak.

Vagyis ennek eredményeként tudható be a Fidesz általi, fent említett kezdeményezés is, hogy meg tudják őrizni a többségüket a következő parlamentben is – vélekedett a szakember, aki szerint a nagyobbik kormánypárt azzal számolhat, hogy ugyancsak 3-4 százaléknyi az, amit ennek köszönhetően le fog tudni csípni az ellenzéki összefogástól, ami sorsdöntő is lehet számukra, hiszen jelen pillanatban 3-4 százalékkal vezet az ellenzék több felmérés alapján is.

Mindeközben – egyelőre – a színfalak mögött nagyon fegyelmezetten, kibeszélés nélkül zajlottak az ellenzéki pártok egyeztetései, vagyis ezen a téren is egyfajta fejlődés látható. Vélhetően egyértelművé vált a vezetők és pártjaik számára, hogy az összefogás egy szükséges, ámbátor nem elégséges feltétele annak, hogy 2022-ben nyerni tudjanak, ezért komolyabban veszik, mint korábban. Ami egy fontos üzenet lehet a választók irányába, súlyt és hitelességet adva az összefogásnak, és ha ebben nem lesz változás, akkor a soron következő országgyűlési választás, kijelenthető, hogy teljesen nyitott – emelte ki Pulai András.

A szakember végül arra is kitért, hogy miután nincs egyértelmű vezetője az ellenzéki oldalnak, a már bevált és működőképes módszer, vagyis az előválasztás oldhatja majd föl a miniszterelnök-jelölt kérdését, hiszen a szereplők már vállalták ezt az együttműködés egy korábbi fázisában. Vagyis kisimított folyamatnak tűnik a dolog, legalábbis egyelőre.

Nézőpont: nem egy friss döntésről van szó

A Nézőpont Intézet elemzője az InfoRádiónak emlékeztetett, Gyurcsány Ferenc korábban már jelezte, hogy ő hosszú évek óta csak az összefogásban hisz, tehát ilyen értelemben a vasárnapi döntés, amely értelmében közösen fognak indulni az ellenzéki pártok,

nem volt egy „óriási meglepetés”, lehetett rá számítani.

Rotyis Bálint egyetértett, ha az ellenzéki pártok teljes szavazóbázisa összeadódik, akkor ott vannak a Fidesz–KDNP környékén, de azt már nem veszi biztosra, hogy többen is lennének. Hiszen egy nagyon friss formációról van szó, miközben a választók irányából is vannak olyan jelzések, hogy esetleg egy–egy jelölttel nem annyira szimpatizálnak, míg másokkal jobban. Ahhoz tehát, hogy az összefogás miként hat majd a választópolgárok akaratára és az esetleges listára érkező szavazatokra, látni kell majd, hogy kik lesznek azok a jelöltek, akik a 106 egyéni kerületben megmérettetnek, illetve ki lesz az a személy, akik majd miniszterelnök-jelöltként állítanak.

Az előválasztásra kitérve a szakember megjegyezte: a vasárnap elfogadott dokumentumban szerepel egy olyan kitétel, hogy csak azt a közös miniszterelnök-jelöltet fogják támogatni, aki élvezi az ellenzéki pártoknak a támogatottságát. Ezzel viszont egy nagyon erős szűrűt tettek be a rendszerbe, tehát például egy népszerű civil nem lehet ellenzéki miniszterelnök-jelölt. Vagyis kizárólag olyan személy pályázhat egyáltalán, akit képesek irányítani, kordában tartani.

A pártok és a választók számára is egyaránt elfogadható jelölt személyét egyelőre nehéz meghatározni, aki a legtöbbször szóba kerül, az Karácsony Gergely, de a Gyurcsány Ferenc által frissen bejelentett Dobrev Klára is elképzelhető. Rotyis Bálint ugyanakkor úgy látja, egyelőre egyfajta erőfelmérés vette kezdetét, egyrészt a pártokon belül, másrészt a szavazók körében is. „Ha sikerül ezeket a belső üzleteket megkötni, kiderül majd, hogy ki az a kettő-három, legfeljebb négy személy, aki egyáltalán szóba kerülhet.”