eur:
411.4
usd:
395.24
bux:
0
2024. december 27. péntek János
Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője az Európai Néppárt képviselőcsoportjának ülésén az Európai Parlamentben (EP) Strasbourgban 2019. július 15-én.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Deutsch Tamás: a kizárási indítványban szereplő valótlan állításokat visszautasítom

A magyar néppárti képviselőcsoport vezetője levélben fordult európai parlamenti frakciótársaihoz, hogy a kizárását kezdeményező javaslat kapcsán megvilágítson pár részletet.

Deutch Tamás a néppárti képviselőkhöz írt levelének elején rögzíti, mi volt a kizárási javaslat kiváltó oka:

A magyar sajtóban megjelent, november 25-i interjúm után felmerült vádakat – amelyek szerint én frakcióvezető urat a Gestapóhoz és a magyar kommunista titkosrendőrséghez, az ÁVO-hoz hasonlítottam volna – a frakcióvezető úrral az interjút követő napon küldött levelemben azonnal tisztáztam. Úgy fogalmaztam, hogy

»természetesen nem állt szándékomban Önt személyében megsérteni, és ha mégis ez történt volna, ezennel megkövetem Önt«.

Minap folytatott telefonbeszélgetésünk alkalmával meggyőződtem róla, hogy frakcióvezető úr a bocsánatkérést tudomásul vette.

Egyes néppárti képviselők az interjúról szóló sajtótudósításokra hivatkozva ismételten a Fidesz Európai Néppártból való azonnali kizárását követelték, Othmar Karas képviselő úr pedig úgy fogalmazott, hogy »Deutsch vagy kérjen bocsánatot, vagy távozzon«. A bocsánatkérés megtörtént, majd ezek után Karas úr kezdeményezést indított az én frakcióból való kizárásomra.”

Deutsch Tamás levelében leszögezi, hogy az említett interjúban „egy olyan eljárás kritikáját adta, amely határozott véleményem szerint semmilyen jogállami garanciával nem rendelkezik, és a jogbiztonságot sem szolgálja. Arra mutattam rá, hogy nem értek egyet azzal a jogállami feltételrendszerrel, amely azokra az időkre emlékeztet, amikor önkényes politikai döntések alapján bármikor, bárkit, bármiért meg lehetett büntetni. Tehát, hogy félremagyarázhatatlanul világos legyen,

nem az új mechanizmus mellett érvelő személyek és nem a jogállamiság elve az, ami a politikai önkényre emlékeztet, hanem az a konkrét mechanizmus, amiről az Európai Parlament és a Tanács előzetes politikai megállapodása rendelkezik.

Szomorúsággal tölt el az Európai Néppártban szokássá vált gyakorlat, hogy a politikai viták lefolytatása helyett egyesek kizárással fenyegetik az eltérő állásponton lévőket. Ahogy az interjúban is utaltam rá, nem szabad egy demokratikus politikai közösségen belül meglévő véleménykülönbségeket a kommunista állampártéhoz hasonló módszerekkel »kezelni«.”

Ezek után arról ír a magyar néppárti képviselőcsoport vezetője, hogy tavaszi magyar járványintézkedésekről terjesztett „abszurd híresztelések” alapján került elő a Fidesz-KDNP kizárása a néppártból, és akkor „sem bocsánatkérésre, sem a kizárási indítvány visszavonására nem került sor. Visszás az a kettős mércét alkalmazó eljárás is, hogy miközben engem mint fideszes politikust egy konkrét intézkedést érintő kritikus kijelentésem miatt kizárással fenyegetnek, a Néppárton belülről érkező, a Fidesszel és annak vezetőivel szemben megfogalmazott legdurvább személyeskedő sértések és rágalmak büntetlenek maradnak.”

A levelet Deutsch Tamás azzal zárja, hogy „a kizárási indítványban szereplő valótlan állításokat visszautasítom, a javaslatot pedig indokolatlannak, megalapozatlannak és felelőtlennek tartom.”

Címlapról ajánljuk
Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

Cserhalmi György: „Nem vagyok hajlandó rosszul lenni!”

A magyar színház- és filmművészet megkerülhetetlen alakja, és bár mostanában csak ritkán tűnik fel a vásznon, de mégis jelen van. Azt mondja, akik kíváncsiak rá, megtalálják, de tanítani nem akar, csak beszélgetni. Cserhalmi György szerint egy időtálló alkotás és a szakmai párbeszéd legfőbb építőköve egyaránt a kölcsönös bizalom. Úgy véli, a színművészeknek a színház az anyukájuk, a film pedig a mostoha papájuk, aki „hol kedves, hol nem”.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×