INFORÁDIÓ
2021. június 25. péntek
Vilmos

magyar hősök

nemzeti emlékezet bizottsága

vészkorszak

Magyar hősök: Soos Géza – a magyar Wallenberg

Infostart / InfoRádió

Sorozatot indított az InfoRádió együttműködésben a Nemzeti Emlékezet Bizottságával azokról a történelmet formáló ismeretlen személyiségekről, akik szembeszálltak a 20. század diktatúráival. A sorozatban szereplő életpályák bővebben a Magyar hősök - Elfeledett életutak a 20. századból című kötetben olvashatók.

„1944. július 10. SOOS.” Raoul Wallenberg naptárának bejegyzése arról tanúskodik, hogy a svéd diplomata legelső útjainak egyike Soos Gézához vezetett. Látszólag egy, a német megszállást követően is hivatalában maradó egyszerű külügyminisztériumi osztályvezetőhöz, a feleségével negyedik gyermeküket váró, elkötelezett református ifjúsági vezetőhöz. De Wallenberg valójában az egyik legfontosabb hazai ellenállási szervezet egyik kulcsfigurájával, a zsidómentő akciók meghatározó személyiségével vette fel a kapcsolatot.

Soos Géza 1912. október 13-án született Budapesten, alsó középosztálybeli családban. Még gimnazista korában kapcsolódott be a kor egyik legnagyobb hatású református ifjúsági egyesülete, a Soli Deo Gloria Diákszövetség (SDG) munkájába. Miután 1935-ben diplomát szerzett a budapesti tudományegyetem jogi karán, rövid ideig bírósági munkát vállalt, miközben továbbra is intenzíven részt vett az SDG tevékenységében, amelynek 1940 és 1946 között az elnöki tisztét is betöltötte. Az ő elnöksége alatt szervezték meg az SDG szárszói konferenciatelepén az 1942-es és a történelmi jelentőségűvé vált 1943-as szárszói találkozót.

1938 nyarán a kormány megbízásából részt vett a Harmadik Birodalomban élő fenyegetett zsidók sorsának megvitatására összehívott eviani konferencián, és ugyanekkor csatlakozott a magyar nemzeti érdekek védelmét célul kitűző titkos társasághoz, a Magyar Testvéri Közösséghez.

A háború kitörését követően az SDG az egyháziak által végzett embermentő tevékenység egyik központjává vált, a szövetség épületeiben lengyelek és holland katonatisztek találtak menedéket. Soos javaslatára hozták létre protestáns és katolikus ifjúsági egyesületek az SDG központjában működő Magyar Menekültügyi Ifjúsági Bizottságot, amely a német megszállás után tovább folytatta a lengyel és nyugati menekültek segélyezését.

Soos 1939-ben Teleki Pál miniszterelnöki titkára, valamint a Miniszterelnökségen felállított IV. (Tájékoztató) Osztály munkatársa lett, amely az angolszász orientációjú, németekkel szembeni titkos tevékenység központjaként működött. Teleki halála után Soos a Külügyminisztériumba került, ahol a svájci, svéd, finn ügyek előadója és egyben menekültügyi megbízott lett. Hivatali elöljárója, Szent-Iványi Domokos közvetítésével lett a háborúból való kilépés előkészítésére létrejött titkos csoportosulás, a Kiugrási Iroda munkatársa is.

A német megszállást követően Soos kiemelkedő szerepet vállalt a politikai ellenállás és az üldözöttek mentésének gyakorlati megszervezésében. Az egyházi egyesületek zsidómentő tevékenységét a háború után így foglalta össze: „Táboraiban annyi üldözöttet rejtett el az SDG, amennyit csak a hely megengedett. […] Magánszemélyek, lelkipásztorok, állami alkalmazottak, titkos nyomdák ezerszámra gyártották a hamis keresztleveleket.”

1944. március 19-ét követően Szent-Iványi Domokos vezetésével megalakult az egyik legjelentősebb polgári ellenállási szervezet, a Magyar Függetlenségi Mozgalom (MFM), amelynek Soos a vezéralakja lett. Tevékenységének egyik legnagyobb horderejű akciója a történelmi jelentőségű Auschwitz-jegyzőkönyv megszerzése és terjesztése volt. Soos gondoskodott róla, hogy a magyarra fordított dokumentumot titokban eljuttassák a keresztény egyházak és zsidó szervezetek vezetőihez, valamint a kormányzóhoz is. 1944 júliusától, Wallenberg Magyarországra érkezésétől kezdve a svéd diplomata egyik legfontosabb segítője lett az embermentésben és a magyar ellenállási mozgalom szervezeteivel való kapcsolatok kiépítésében.

Soos folyamatos életveszélyben volt. A Gestapo és a nyilasok hajtóvadászatot indítottak ellene, rejtekhelyét naponta kellett változtatnia. Családjával is megszakított minden kapcsolatot, így csak a háború után értesült édesanyja és egyik kislánya haláláról, illetve ekkor láthatta először az ostrom idején született gyermekét.

1944 szeptemberében előbb az MFM polgári szárnyának irányítását vette át, majd a nyilaspuccsot követően gyakorlatilag az egész szervezet vezetése rá hárult. A nyilaspuccsot követően az MFM elhatározta, hogy Soost egy titkos tárgyalódelegáció élén Nyugatra küldi, hogy tájékoztassa a szövetséges erőket a magyar ellenállás együttműködési készségéről, embermentő tevékenységéről, hogy minél kedvezőbb fegyvernyugvási feltételeket érjenek el. Soos kémregénybe illő úton, egy német felségjelű repülőgépet ellopva érkezett 1944. december 9-én társaival az olaszországi Bari városának amerikai támaszpontjára, ahol az angol, illetve az az amerikai hírszerző szolgálat (OSS) őrizetébe került. Az amerikaiak 1945. május elejéig tartották hadifogolyként „barátságos őrizetben”, majd még ugyanazon év szeptemberében áttelepedett Genfbe.

Felesége gyermekeivel együtt szintén Svájcba ment, miközben Soos 1946 januárjában visszatért Magyarországra, de néhány hónap múlva menekülni kényszerült a politikai rendőrség várható letartóztatása elől. 1946 májusában kalandos úton, vöröskeresztes csomagok közé bújva hagyta el véglegesen az országot. 1951 őszén családjával együtt az Egyesült Államokba költözött. 1953. szeptember 5-én autóbalesetben hunyt el egy pennsylvaniai kisváros, McConnelsburg közelében.

Írta: Földváryné Kiss Réka

További részletek az életpályát bemutató kötetről itt olvashatók.

A sorozat eddig megjelent részeit itt találja meg.

Levéltári források

  • Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének Ráday Levéltára
  • Soos Géza-hagyaték

Irodalom

  • Kiss Réka: Soos Géza, a kiemelkedő ifjúsági vezető és politikus. In Kósa László (szerk.): Reformátusok Budapesten 1. Tanulmányok a magyar főváros reformátusságáról. Budapest, Argumentum–ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék, 2006. 756–764.
  • Kovács Gellért: Alkonyat Budapest felett. Az embermentés és ellenállás története 1944–45-ben. Budapest, Libri, 2015.
  • Nyáry Krisztián: „Szörnyű, hogy a magyarság milyen bűnökben fetreng.” Soos Géza, az ellenálló, aki repülőgépet lopott. In Merész magyarok. 30 emberi történet. Budapest, Corvina, 2015. 247–254.
  • Soos Gézáné Tüdős Ilona: Mint a Jézus Krisztus jó vitéze. Emlékezés Soos Gézára. Budapest, Statisztikai Kiadó Vállalat, 1989.
  • Soos Gézáné et al. (szerk.): Evangéliumot Magyarországnak. Soos Géza emlékkönyv 1912–1953. Budapest, Ráday Gyűjtemény, 1999.
  • Szekér Nóra: A Magyar Testvéri Közösség története. Hódmezővásárhely, „Norma” Nyomdász Kft., 2010.
  • Török Bálint: A lélek az első. Ötven éve halt meg Soós Géza. Magyar Szemle, 2003/7–8. 114–134.

Kapcsolódó hang

Magyar Hősök – Soos Géza
 
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018