A romanap alkalmából a közalapítvány olyan magyar cigányok sorstörténetét mutatja be, akik személyes helytállásukkal az egész nemzetnek mutattak példát.

Harminc évvel a rendszerváltoztatás után itt az ideje, hogy "végre kifejezzük tiszteletünket történelmi teljesítményük előtt" - tették hozzá.

Az alapítvány a kormány megbízásából ezért kampányt indított a "30 éve szabadon" emlékév keretében, hogy bemutassa a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy öntudatos és büszke magyar cigány közösség felépítéséhez.

A kampány során az emlékév honlapján és Facebook-oldalán elérhető portréfilmek és az online-felületeken látható plakátok hívják majd fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

A romanap alkalmából nyolc magyar cigány élettörténet válhat széles körben ismertté. A bemutatottak:

• Szentandrássy István Kossuth-díjas festőművész,
• Kovács Zoltán iskolaszervező, a roma önszerveződés meghatározó alakja,
• Hegyesiné Orsós Éva tanár, aki azon dolgozik, hogy tehetséges roma fiatalok utat találjanak a nagyvállalatokhoz,
• Szakcsi Lakatos Béla Kossuth-díjas zongoraművész, zeneszerző,
• Horváth M. Judit fotóművész,
• Hága Antónia tanár, politikus,
• Nagy Gusztáv költő, műfordító,
• Szegedi Dezső színművész.

A cigányság és a magyarság mindig számíthatott egymásra a sorsfordító időszakokban - mondta el Schmidt Mária történész, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány kuratóriumi tagja a Kossuth rádióban. Emlékeztetett arra, hogy a cigányságnak hosszú évszázadok óta közös a sorsa a magyarsággal, ám a magyarországi cigányságnak nagyon sokszor még a többségi társadalomnál is nehezebb körülmények között kellett helyt állnia.

Kiemelte az 1990-es marosvásárhelyi fekete március eseményeit, amikor a magyarellenes pogromok idején a helyi cigányság a magyarok védelmére kelt. De a koronavírus-járvány idején is ott vannak "cigány testvéreink" is azok között, akik a boltokban, az egészségügyi intézményekben helyt állnak – tette hozzá.

Fontos azonban, hogy a cigányság meg tudja őrizni saját kulturális értékeit is - figyelmeztetett Schmidt Mária, hozzátéve: az elmúlt években indított kampányok ezért nem csupán a többségi társadalom, hanem maguk a romák számára is igyekeztek felmutatni azokat a "büszkeségpontokat", amelyekre építkezni lehet.