Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.41
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Még több ezer gyerek jár óvodába, iskolába néhány száz

Csak néhány száz diákot visznek iskolába az országban, de az óvodákban tízszer ennyi gyerekre kell még felügyelni.

A tantermen kívüli, digitális munkarend idején is folyamatos a gyermekfelügyelet a köznevelési intézményekben. Bár a gyermekek döntő többsége otthonról tanul, vannak kivételek, hiszen nem minden szülő tud otthonról dolgozni. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) A Magyar Nemzet megkeresésére arról tájékoztatott, hogy az iskolákban 300–500 fő a gyermekmegőrzésben részt vevők létszáma, az óvodákban pedig minimum háromezer, de olykor több mint ötezren is igénybe veszik ezt a lehetőséget.

A létszám naponta változik, ám mivel a teljes állományhoz képest elenyésző a bejárók aránya – több mint egymillió iskolás és mintegy 330 ezer óvodás van összesen a rendszerben –, ezért a tárca nem vizsgálja, hogy a szülők milyen indokkal kérik a gyermekük megőrzését. Aki nem tudja megoldani az otthoni felügyeletet, az a Klebelsberg Központ honlapján találja meg, hogy az egyes tankerületekben melyik iskola biztosít ügyeletet.

A szakképzési intézményekben szinte kivétel nélkül otthon maradnak a tanulók. A napközbeni ügyeletet igénybe vevők létszáma országos szinten mindössze 26 fő, ebből 23 diák tanul az állami fenntartású szakképzési centrumok valamelyikében.

Az Emmi arra is felhívta a figyelmet, hogy bár távoktatásban kevéssé értelmezhető a hiányzás fogalma, a digitális naplóban továbbra is rögzíteni kell az órákat. Ha tehát egy tanuló nem vesz részt a foglalkozáson, azaz nem jelentkezik be, akkor az ahhoz a foglalkozáshoz kapcsolódó feladatokat, az ott meghatározott tananyag megtanulását pótolni kell.

A diákok továbbra is teljesíthetik az érettségi feltételéül előírt ötvenórányi közösségi szolgálatot, de csakis olyan jellegű tevékenységekkel, ami nem csoportos jellegű. Szóba jöhet például diáktársaik mentorálása, aminek teljesítését az igazgatók igazolhatják.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×