Infostart.hu
eur:
388.49
usd:
330.61
bux:
110668.81
2025. december 22. hétfő Zénó
Az idén Széchenyi-díjjal kitüntetett Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a Dunamelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatalában 2017. május 9-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Bogárdi Szabó István: ha egy politikus kereszténynek mondja magát, számon lehet kérni rajta

A református püspök szerint Nagy-Britanniában és Magyarországon sem baj, ha a miniszterelnök bibliai utalásokkal beszél, de következményei azért vannak ennek. Bogárdi Szabó István az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt.

A kádárizmusból örökölt hamis álszeméremnek tartja Bogárdi Szabó István, hogy valaki eltitkolja vallásos identitását.

A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában október 24-én elmondta, szerinte harminc éves lemaradást mutat az a rendszerváltozás után, hogy nem lehet arról beszélni, ki katolikus, ki református vagy ki evangélikus.

"Későn kezdjük el ezt kibeszélni,

valószínűleg az utánunk lévő generációra marad ez, de ne essünk már ettől kétségbe!"

- tette hozzá. Feltette a kérdést: baj-e, hogy Angela Merkel evangélikus vagy az Egyesült Államok elnökei közül ki anglikán, ki presbiteriánus, ki metodista, vasárnap ki melyik templomba jár? Szerinte ugyanez Magyarországon sem "baj".

Úgy látja, Nagy-Britanniában és Magyarországon sem baj, ha a miniszterelnök bibliai utalásokkal beszél, de egy latin mondást idézve hozzátette azt is, "a visszaélés nem szünteti meg a helyes gyakorlatot".

Szerinte egész Közép-Európának nem kéne megadnia magát a ki tudja, honnan szuggerált álszeméremnek.

Ennél tovább is ment: ha egy politikus kijelenti magáról, hogy keresztény, megvan a mód, hogy ezt számon is kérjék rajta. És hogy ki?

"Az egyház, minden alkalommal. De nem is kell adott esetben a miniszterelnökre rámutatni, elég, ha kimondja, hogy

'Ne lopj!', ez előtt minden keresztény embernek fejet kell hajtania;

ítél mindenki fölött az isteni szó és a saját lelkiismeret. Ha van lelki gondozója, akkor adott esetben az is, illetve az a meg nem fogható elvárásegyüttes is, ami leginkább egy választáskor mutatkozhat meg" - húzta alá a püspök, aki szerint akár egy ateista is tudhatja azt, hogy egy kereszténynek hogyan kell viselkednie.

A Bogárdi Szabó Istvánnal készült teljes interjút alább megtekintheti, meghallgathatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×