Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a víztározásra, hogy a villámárvizek minél kisebb károkat okozzanak Magyarországon – magyarázta Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. Villámárvizek az ország bármelyik területén kialakulhatnak, igazán veszélyes a dombvidékeken, mivel

a lejtős területeken nagy sebességgel zúdul le az ár, eróziót és más károkat is okozhat.

Az 1970-es évek óta vizsgálják a csapadék intenzitásának a változását, és egyértelmű a trend: sokkal nagyobb mennyiségű csapadék esik le ugyanazon idő alatt, ami azt is jelenti, hogy jóval nagyobb vízhozam is folyik le. Ez már sík vidékeken is okozhat elöntéseket. Ezekkel a klimatikus hatásokkal a jövőben is számolni kell, ezért a védelmi rendszereket is igyekeznek ehhez hangolni.

Láng István szerint a villámárvizeknél nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tározásra: a mostani védelmi rendszerek csak elvezetik a vizet, ennek következménye, hogy a befogadó vízfolyásoknál, amelyek a villámárvizeket befogadják, szélsőséges árvizek alakulnak ki. Ezért előtérbe helyezik a tárolásos megoldásokat.

A síkvidéki területeken, a folyóknál helyet próbálnak "csinálni" az árvíznek, de ez nem egyszerű feladat, mert a környező területek már beépültek, ezért a két árvízvédelmi töltés között fordítanak nagy hangsúlyt arra, hogy az árvizek biztonságosan folyjanak le.

"Kisebb-nagyobb árvízi tározók a Tisza vidékén épültek,

sík vidéken csak szükségtározókat lehet építeni, mert a tartósan ott maradó víz minősége megromlana.

Igazán hatásosan tározni a dombvidékeken lehet, de a leghatékonyabban külföldön tudnánk, mert a Kárpát-medencében vagyunk, és a környező hegységekben lehetne hatékonyan védekezni" – mondta Láng István.

A főigazgató arról is beszélt, hogy az Európai Unió által 2016 óta támogatott 1,1 milliárd forintos árvíztározási projekt 2021-ben fog befejeződni. Az unió célja ezekkel a projektekkel, hogy felmérje az tagországok árvízi veszélyeit.