Közeleg az este, a hím fülemüle szervezete telis-tele tesztoszteronnal. Tojótársaságra vágyik, és ennek bizony hangot is ad - énekétől zeng a környék. A hormonlöket az oka, hogy ez a madár, az énekesmadarak között egyedülálló módon, az éjszaka nagy részében is énekel. A viselkedés egyik magyarázata az lehet, hogy az éjszaka vonuló tojók közül így le tudnak hívni maguk mellé egy-egy példányt - magyarázta a fülemülék változatos énekét Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője.

A fülemülék veréb méretű, azoknál kicsit nyúlánkabb madarak, amelyek nagyon nagy távolságra vonulnak: Magyarországtól 5-7000 kilométeres távolságban, Közép-Afrikában töltik a telet.

Ezekben a napokban érkeznek vissza elsőként a hímek, később, május második felében a tojók. Ám amikor a hímek megjönnek, máris elkezdenek énekelni, és ez a fülemüle-koncert május végéig jellemző marad

- mondta Orbán Zoltán.

További érdekesség, hogy az állatokat inkább hallani lehet, mint látni, hiszen bujkáló életmódot folytatnak a bokrosok sűrűjében - épp ezt a rejtőzködést ellensúlyozza a messzehangzó énekével. Ezért is jelenthet sokak számára érdekes programot az MME áprilisban és májusban esedékes Fülemülék éjszakája programsorozata – mondja Orbán Zoltán.

"Mivel ez a madár velünk él a településeken, ezért nem kell messzire zarándokolni, hogy hallhassuk.

A legtöbb programhelyszín a települések belső helyszínein - parkban, iskolaudvarban, fás-bokros temetőterületen - lesz.

Lehetőleg úgy választunk, hogy madárbefogó hálót is ki tudjunk feszíteni, hogy be is tudjunk fogni madarakat, elsősorban fülemülét. Az állat éledmódjához alkalmazkodva a délután második felében gyülekezünk és 3-4 órát leszünk kint a területen". A rendezvényhelyszíneken tehát nemcsak hallani, de gyakran kézben is látni lehet a fülemüléket, ugyanis sok helyen madárgyűrűzés is zajlik majd.

Budapesten is lesz fülemüle megfigyelés, mégpedig a Margitszigeten. Az országos programhelyszínek az MME honlapján folyamatosan frissülnek.

A fülemüle hangja évezredek óta megigézi az embereket és megihleti a művészeket. Andersen "Fülemüle" című meséjéből Sztravinszkij írt operát, amelyhez a fülemüle énekművészetéből nyert ihletet. Händel orgonaversenyében a kakukk mellett a fülemüle strófái is megszólalnak. Oscar Wilde "A csalogány és a rózsa" című novellájának csalogány főhőse dalát és vérét áldozta a szerelem oltárán, de Arany János, Samuel Taylor Coleridge és John Keats verseiben is feltűnik a madár.

A rádió hőskorában, Angliában, a BBC közvetítettek egy szabadtéri koncertet, ahol Beatrice Harrison csellóművész a kertjében duettet játszott az ott éneklő fülemülékkel 1924 májusában. A kísérlet akkora közönségsikert aratott, hogy a rádióközvetítést a következő hónapban, majd a rákövetkező 12 tavaszon megismételték.