eur:
414.78
usd:
403.07
bux:
79448.3
2025. január 3. péntek Benjámin, Genovéva

Döntött az Alkotmánybíróság a munka törvénykönyvének módosításáról

Nem állapítható meg közjogi érvénytelenség a munka törvénykönyvének a parlament 2018. december 12-ei ülésnapján elfogadott módosítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény kapcsán - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) kedden kihirdetett határozatában.

Ellenzéki parlamenti képviselők, az Országgyűlés tagjainak több mint egynegyede fordult az Ab-hez azzal, hogy a testület semmisítse meg a két törvény december 12-én elfogadott rendelkezéseit, mert azok elfogadásának körülményei szerintük házszabályba és alaptörvénybe ütközőek, így közjogilag érvénytelenek. Az indítványban egyebek mellett arra hivatkoztak, hogy az Országgyűlés elnöke és a levezető elnök nem a pulpitusról vezette az ülést.

Az Ab indítványokat elutasító döntésének indoklásában egyrészt azt emelte ki, hogy a szavazások kifogásolt körülményei nyomán nem sérültek garanciális szabályok, másfelől pedig arra mutatott rá, hogy a képviselők felelősek azért, hogy megfeleljenek - a többi között a személyes közreműködésre vonatkozó - elvárásoknak.

Felidézték, az Országgyűlés 2018. december 12-i ülésnapján ellenzéki és független képviselők az utat elállva lehetetlenné tették a feljutást az elnöki emelvényre. A házszabályi rendelkezések szövegéből azonban az Alkotmánybíróság szerint nem következik, hogy az ülés csak az elnöki székből vezethető.

Címlapról ajánljuk

Így durran el az előre hozott választás petárdája

A szilveszteri petárdák mellé berobbant a "hír": előre hozott választás lehet 2025-ben Magyarországon, mivel a költségvetés tartalmaz 8.4 milliárd forintot országgyűlési választások céljára. A Nemzeti Választási Iroda tisztázta a "durranást": közlése szerint a 2026-os választások előkészületeire már idén költeni kell.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.03. péntek, 18:00
Tálas Péter
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének egyetemi docense
Példátlan megtorló lépést hajt végre Lengyelország Magyarországgal szemben

Példátlan megtorló lépést hajt végre Lengyelország Magyarországgal szemben

Példátlan, de egyúttal szimbolikus jelentőségű, megtorlást hajt végre Lengyelország Magyarországgal szemben, ugyanis nem kívánatos vendégnek minősítette a magyar nagykövetet a mai varsói ünnepségen, amellyel elindul a lengyel uniós soros elnökség. Emellett Orbán Viktor magyar kormányfőt sem hívták meg a mai varsói eseményre. A lépés arra adott reakció, hogy a magyar kormány decemberben politikai menedékjogot adott egy volt lengyel miniszter-helyettesnek, aki otthon korrupciós vádak miatt büntetőeljárás alatt áll.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×