eur:
396.44
usd:
369.78
bux:
70484.83
2024. június 25. kedd Vilmos
Megújított húszezer forintos bankjegyek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2014 és 2018 között folyamatosan újítja meg a jelenlegi bankjegysorozat címleteit. A 10 000 forintos után a második elem a megújított 20 000 forintos bankjegy, amelyet 2015. december 14-től hozott forgalomba a bank. A régi húszezres bankjegyek 2016 végéig használhatók fel a készpénzforgalomban. MTVA/Bizományosi: Faluldi Imre  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Faluldi Imre

Alapítványra is lehet bízni a családi vagyont

A parlament előtt van a vagyonkezelő alapítványok létrehozásáról szóló törvényjavaslat. Alapítványt létrehozni így nem csak közérdekű célokért lehet, hanem akár a személyes vagyont is egy kuratórium gondjaira lehetne bízni, amennyiben meghaladja a 600 millió forintot. A részletekről Tóth Ádám, Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke beszélt az InfoRádió Paragrafus című műsorában.

Már a parlament előtt van a vagyonkezelő alapítványok létrehozásáról szóló törvényjavaslat. Trócsányi László igazságügyi miniszter korábban azt mondta: az új alapítványoknak két fő fajtája lesz: a közérdekű és a családi alapú. A közérdekű alapítvány nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozására alapítható. A családi alapú alapítvány pedig segít egyben tartani az alapító vagyonát, professzionális jogi és pénzügyi szervezet kezébe helyezheti azt. Tehát nem csak közérdekű célokért lehet alapítványt létrehozni, hanem akár a személyes vagyont is egy kuratórium vagyonára lehet bízni, amennyiben meghaladja a 600 millió forintot.

A benyújtott törvényjavaslat szerint az új alapítványi forma külföldi mintára jöhet létre, és rugalmasabb jogkörökkel rendelkezik, mint az eddigi vagyonkezelés.

A tervezett új intézmény lényege jobban érthető, ha a jelenlegi alapítványokból indulunk ki. Mire való egy alapítvány?

Egy alapítvány alapvetően valamilyen közösségi célra rendelt vagyon, ez egy vagyon tömeg, amit elválasztanak az alapító magán vagyonától és például szegény gyerekeknek, árváknak, fedél nélküliek megsegítésére rendelik ezt a vagyont. Az egyesület ezzel szemben egy személyi egyesülés. A magyar jogban az alapítványt a rendszerváltás korától kezdve ismerjük, a részletes szabályait a gyakorlat alakította ki, az új Ptk. már sokkal részletesebb, sokkal kiforrottabb alapítványi szabályozást honosított meg a paragrafusai között. Ez a vagyonkezelő alapítvány tulajdonképpen egy öszvér intézmény, mert szintén az új Ptk. által meghonosított bizalmi vagyonkezelést és az előbbiekben már említett alapítvány szabályait keveri össze jó értelemben. Eddig alapítvány vagyonkezeléssel nem foglalkozhatott. Az alapítvány vagyona az valamilyen célra rendelt felhasználásról szólt, és az alapítványba mindazok, akik befizettek, azok gyarapították az alapítvány vagyonát. Most az alapítvány lehet ugyanúgy zárt is és nyitott is, de egy alapkövetelmény van, ami nagyon szigorú: 600 millió forintnak megfelelő vagyont kell minimum az alapítvány javára rendelni. Kezeli azokat a szabályokat, amelyek a bizalmi vagyonkezelésnél vannak, ahol van egy vagyonrendelő, egy vagyonkezelő és van egy kedvezményezetti kör. Annyiban más ennek az alapítványnak a speciális szabályozása, mint mondjuk a bizalmi vagyonkezelésnél, hogy itt szintén megmarad a közérdekű cél: vagy kérheti az alapító, hogy közérdekűnek minősítsék az alapítványt, vagy pedig a kedvezményezetti kör nem zárt, hanem nyitott. Tehát megmondom, hogy azok a szegény sorsú gyerekek legyenek a kedvezményezettek, akik például Angliában akarnak felsőoktatási intézménybe járni.

De az ilyen célok elérésére miért kézen fekvő forma az alapítvány? Bármilyen más gazdasági társaság nem volna ugyanígy alkalmas rá?

A gazdasági társaságnak az elsődleges célja az, hogy hasznot termeljen, és azt, ha közhasznú, akkor a tevékenységére fordítja, hogyha pedig egy normális, átlagos gazdasági társaságról van szó, akkor a gazdasági társaság tulajdonosai jólétét szolgálja. Az alapítványnál az alapító kifejezetten kihasít a vagyonából egy vagyoni részt, és azt mondja, hogy azt szeretné, ez a vagyoni rész mondjuk egy galériát, vagy egy kórházat vagy valamilyen társadalmi csoportot segítsen további életében. Tehát a cél az alapítványnál alapvetően valamilyen segítségnyújtás, a gazdasági társaságnál pedig gazdasági haszon elérése.

Ki a főnök egy alapítványban? A nevében is benne van, hogy azt valaki alapítja, odaadja a vagyonát, de ott van a kuratórium is. Ki dönti el, hogy mit csinál az alapítvány?

Alapvetően az alapító dönti el, hogy mit csinál az alapítvány. Ez a későbbiekben a jelenlegi gyakorlat szerint nem is változtatható meg. Nem is szűkíthető és nem bővíthető a célkör. Az új szabályozás megengedi a vagyonkezelői alapítványnál, hogy az alapító az alapítói jogokat a kuratóriumra ruházza, és így a kuratórium tud bizonyos alapítói jogokat gyakorolni, például a kuratórium pótlását. Előírja a jogszabály, hogy felügyelő bizottságot, illetve könyvvizsgálót kell alkalmazni az alapítványnál, sőt egy olyan személyt is bevon, akit úgy hívnak, hogy alapítványi vagyonellenőr. Ő a felügyelő bizottságot megillető jogokat is gyakorolhat, akár törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményezhet, ha úgy látja, hogy az alapítvány a céljától eltérően működik, például ha kuratóriumi tagok magánhasználatára működne.

A vagyonkezelő alapítvány az üzleti életben ugyanúgy vesz részt, mint egy gazdasági társaság? Olyan jogokkal, felelősséggel?

Az alapítvány nincsen eltiltva attól, hogy az alapítói vagyont kamatoztassa. Tehát az alapítvány tulajdonában lehetnek gazdasági hasznot hozó cégek, de alapvetően ezek nem közvetlenül az alapítványt terhelik, illetve gyarapítják, hanem üzletrészeket tulajdonol az alapítvány, hogy egy esetleges csőd esetén ne az alapítványi vagyont veszélyeztessék.

Trócsányi László azt mondta, hogy két fő fajtája lesz: a közérdekű és a családi alapú. A családi alapú akkor az olyan mint a bizalmi vagyonkezelés, csak más formában?

Gyakorlatilag igen. Ez nem lesz öröklés tárgya, ez önálló jogi személyként fog megjelenni szemben a bizalmi vagyonkezeléssel. Nagyon korlátozottan tudnak csak rendelkezni az alapítványba rendelt vagyon fölött, tulajdonképpen egy kuratórium ellenőrzi, hogy ez a vagyon ne fogyjon, hanem inkább gyarapodjon, illetve a családtagok bizonyos jövedelemhez, kvázi egyfajta életjáradékhoz tudnak jutni ennek a vagyonnak a hasznaiból. De az elsődleges cél, az az alapítvány vagyonnak a gyarapítása, megvédése és fenntartása lesz.

Tapasztalatai szerint, családi alapú alapítvány alapítására van igény Magyarországon? Vannak akkora vagyonok, amelyeket ebben a formában lehet továbbvinni?

Meglepődve kell mondjam, hogy vannak. Azt lehet látni, hogy egészen sok olyan vagyon van, amiről nem tudunk, amik nagy vagyonok. Az alapító döntése lehet egyfajta előre láthatósági rendelkezés, hogy ő ezt a hagyatékba kívánja bocsátani, ezáltal veszélyeztetve például a gazdasági működését egy felépített cégnek, bizalmi vagyonkezelésbe viszi, vagy pedig egy családi alapítványba. A családi alapítványnak viszont az a hátránya, hogy az utána már nem lesz visszavonható, szemben a bizalmi vagyonkezeléssel, amit fel lehet mondani, tehát ha meggondolja magát az alapító, akkor kötve van a családi alapítványnál az alapító okiratban meghatározott szabályokhoz.

Címlapról ajánljuk
Csoboth Róbert fiáról, Kevinről: erre a gólra vártam tőle 18 éven keresztül
"Kötelesség"

Csoboth Róbert fiáról, Kevinről: erre a gólra vártam tőle 18 éven keresztül

Csoboth Kevin soha nem fogja tudni azt mondani, hogy én mint szülő nem tettem érte meg mindent – mondta az InfoRádióban az édesapa. Csoboth Róbert beszélt fia pályafutásának kezdetéről, a nehézségekről és arról is, hogy a skótok elleni gól milyen kapukat nyithat meg előtte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.25. kedd, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×