A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának köszönhetően a szüzek vérében fürdő Báthory Erzsébet és Hasfelmetsző Jack történetét is megismerhetik a látogatók a budapesti Gyilkos Tárlaton – hangsúlyozta az InfoRádiónak a szervezet szóvivője. Orosz Zoltán hozzátette, hogy a kiállítás február 15-ig látható.
A Murder - A gyilkos tárlat című kiállítás egy egyedülálló, interaktív tárlatvezetést és élményt nyújt a látogatóknak – vélekedett a szóvivő, hozzátéve: nem a durva erőszak öncélú mutogatásáról szól, „hiszen történelmi tényeken keresztül szembesítik a látogatókat a tragikus valósággal”. A szervezők utánajártak, hogy a tettesek miért és milyen módszerrel követték el a brutális cselekedeteket, de megemlékeztek az áldozatokról is, illetve megvilágították az esetek történelmi és társadalmi hátterét is.
Az érdeklődők a kiállításon találkozhatnak a szűzek vérében fürdő Báthory Erzsébet, Hasfelmetsző Jack és Al Capone történetével is.
Orosz Zoltán szerint a tárlat mindenki számára érdekes lehet: iskolai csoportok ugyanúgy látogatják, mint családok. A kiállítást 45 perces tárlatvezetésen lehet megtekinteni, ahol érdekes történeteket tudhatnak meg látogatók. A büntetés-végrehajtás múltját és jelenét is megismerhetik, illetve a sátoraljaújhelyi börtönmúzeum vándorkiállítását is megnézhetik az érdeklődők, péntekenként pedig tematikus műsorokkal is kedveskednek a szervezők.
Az utazó kiállítást – a jelenlegi tervek szerint – 2019. február 15-ig láthatja a budapesti közönség.
KAPCSOLÓDÓ HANG
KezdőlapBelföldBáthory Erzsébet, Hasfelmetsző Jack és Al Capone egy helyen – február 15-ig még találkozhat velük
Nagyon is létezik gasztroturizmus – mondta Vinkó József, a Magyar Konyha magazin főszerkesztője az InfoRádió Aréna című műsorában, és felhívta a figyelmet újonnan összeállított gasztroséta helyekre. Beszélt arról is, hogy a hozzánk látogató külföldiek hetven százaléka milyen ételt keres, és hogy leáldozik-e a fine dining csillaga. Megtudhattuk tőle azt is, miért „házasítják” a japán és a perui konyhát.
Bár a diplomácia hagyományosan elsősorban nemzetállami feladatként jelenik meg, az utóbbi évtizedekben számos más szereplő – például civil szervezetek, vállalatok, multinacionális intézmények, valamint települési és területi önkormányzatok – is aktívan részt vesz a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Az önkormányzatok így saját nemzetközi hálózataik révén bővítik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás bevált gyakorlatait, és cserélnek közpolitikai modelleket. Az önkormányzati, vagy más néven szubnacionális diplomácia azt jelenti, hogy a nemzeti kormányok alatti közigazgatási egységek közvetlenül létesítenek és ápolnak külföldi partnerkapcsolatokat. Budapest esetében is az figyelhető meg, hogy az elmúlt években egyre határozottabban lép fel önálló, saját útját járó szereplőként a nemzetközi porondon.