eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma

Az 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékezett az ország - a nap hírei

A kormányfő szerint szinte minden szabadságharcunk, forradalmunk vereséggel zárult, de megmaradás, szabadság lett belőle. Az ellenzéki pártok és civil szervezetek a megemlékezés mellett megmozdulásokat is szerveztek a fővárosban. Az aggályosnak tartott költségvetési tervezet módosítására szólította fel az olasz kormányt az Európai Bizottság. A nap legfntosabb hírei október 23-án.

Országszerte és a határokon túl is tartottak megemlékezéseket az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 62. évfordulóján. Katonai tiszteletadás mellett, Áder János köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt. A Terror Háza Múzeum előtti központi ünnepségen a kormányfő arról beszélt: 1956-nak is köszönhető, hogy Magyarország még a kommunista diktatúra idején is büszke tudott lenni saját magára. Orbán Viktor úgy fogalmazott: szinte minden szabadságharcunk, forradalmunk vereséggel zárult, de megmaradás, szabadság lett belőle. Szólt arról is, hogy a közelgő európai parlamenti választásokon a magyaroknak a függetlenségre és a nemzetek együttműködésére kell szavazniuk a globális kormányzással szemben.

Az ország előtt álló kihívásokról és a szabadság megőrzésének fontosságáról is beszéltek az ellenzéki pártok vezetői a fővárosi megemlékezéseken. Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke és Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője a Nagy Imre-szobornál hangsúlyozta: a mártír miniszterelnök szellemiségét meg kell őrizni. Keresztes László Lóránt, az LMP társelnöke a Mansfeld Péter emlékműnél azt mondta: Magyarország szabadságát újabb kihívások fenyegetik. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke pártja rendezvényén úgy vélte: Magyarországon megszűnt a parlamenti demokrácia. Sneider Tamás, a Jobbik elnöke, a Magyar Rádió volt épülete előtt úgy vélte: nincs kiegyezés az Orbán-rendszerrel. Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke a Corvin közben a titkosított állambiztonsági akták kutathatóvá tételét szorgalmazta.

Az Európai Ügyészséghez csatlakozásért tüntettek ellenzéki pártok és civilek az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapján a Bem József téren. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, volt LMP-s politikus a rendezvény szervezőjeként felszólalva azt mondta: az uniós támogatások lehetőségek adtak volna egy igazságos társadalom kialakítására, de a kormány célja, hogy ki tud többet lopni. Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely független polgármestere arról beszélt, hogy csak összefogással lehet megdönteni az Orbán-rendszert. A résztvevők közül ezután mintegy kétszázan az MTVA budapesti székháza elé vonultak, hogy a független hírszolgáltatásért tüntessenek.

A tandíjmentes felsőoktatásért demonstrált a Lehet Más a Politika ifjúsági szervezete a Corvinus Egyetem Fővám téri épülete előtt. A Lehet Más a Jövő rendezvényén Pitz Dániel, elnök hangsúlyozta: az egyetemek és főiskolák hallgatói mindig is fontos szerepet játszottak a magyar történelem alakításában, mert bátran vállalták véleményüket és kiálltak igazukért.

2019 második feléig nem számítanak londoni elemzők a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának szigorítására. A Bank of America-Merrill Lynch és a Morgan Stanley londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábjai budapesti látogatásuk után úgy vélik: jelenleg nem érvényesül semmiféle olyan makrogazdasági vagy piaci tényező, amely ennek megváltoztatatására kényszerítené a jegybankot. Legutóbbi, október 16-i ülésén sem módosított az alapkamat 0,9 százalékos szintjén a monetáris tanács. A jegybanki alapkamat 2016. május 25-e óta áll ezen a szinten.

Az aggályosnak tartott költségvetési tervezet módosítására szólította fel az olasz kormányt az Európai Bizottság. A brüsszeli testület arra hívta fel a figyelmet, hogy az abban szereplő számok közel sem felelnek meg a korábban kiadott uniós ajánlásoknak. Az Európai Bizottság három hetet adott a változtatásra. Ez az első alkalom, hogy Brüsszel visszautasította valamelyik tagállam büdzsétervezetét. Korábban a római kormány levelében azt hangsúlyozta: akkor is megemeli a hiánycélt, ha ez nem tetszik Brüsszelnek. Az új olasz kormány elődjénél lényegesen nagyobb költségvetési hiánycélt tűzött ki a következő 3 évre.

A nézeteltérések ellenére szorosnak tartja a német-lengyel kapcsolatokat a német államfő. Frank-Walter Steinmeier Berlinben a lengyel köztársasági elnökkel tartott megbeszélése előtt mondta ezt. Kiemelte, hogy Németország és Lengyelország között ugyan vannak vitatott ügyek, de a két szomszédos ország viszonyában sokkal több az összekötő, mint a szétválasztó elem. A német szövetségi elnök egyben kifejezte reményét, hogy a varsói vezetés az európai uniós jognak megfelelő álláspontot foglal el az Európai Bíróság lengyel legfelsőbb bíróságra vonatkozó döntésével kapcsolatban.

Az orosz elnök újra tárgyalna az amerikai elnökkel. Vlagyimir Putyin a Kremlben az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval tárgyalt, aki támogatta az elképzelést. Az orosz elnök a megbeszélésen meglepetésének adott hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok barátságtalan lépéseket tett Oroszországgal szemben a Helsinkiben lezajlott konstruktív kétoldalú csúcstalálkozó után.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Titkos uniós tervek az asztalon: készül Brüsszel Trump vámháborújára

Titkos uniós tervek az asztalon: készül Brüsszel Trump vámháborújára

Donald Trump elnök gazdasági protekcionizmusra épülő kereskedelempolitikája miatt aggódnak Brüsszelben: az EU-t és annak tagállamait súlyos gazdasági veszteségek fenyegethetik, ha Trump második elnöksége alatt bevezeti az általa ígért magas vámokat. A vámszankciók nemcsak az európai exportőröket, különösen a német autóipart érinthetik érzékenyen, hanem az EU belső egységét is próbára tehetik. A kontinens vezetői bíznak abban, hogy tárgyalóasztal mellett beszélhetik le Trumpot a terveiről. A tárgyalói küldött Trump valamely európai partnere lehetne: brüsszeli tisztviselők szerint bár az Orbán-kormány kézenfekvő megoldás lehetne, az uniós–magyar konfliktusok miatt mégis inkább Giorgia Meloni olasz miniszterelnök lehet a befutó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 24. 15:36
×
×
×
×