A Népszava a leszerepelt munkaügyi központokról ír. A lap a birtokába került belügyminisztériumi felmérés alapján hangsúlyozza, hogy az állami apparátus 100-ból 89 közmunkást nem tudott álláshoz juttatni a munkaerő-piacon. A kormány számára készített elemzés készítői szerint a tavaly márciusban hozott intézkedések nem hoztak eredményt.

A Magyar Idők arról közöl cikket, hogy idén még számos esemény várja a turistákat, ezért új szezont nyitottak a Balatonnál. A lap kiemeli, hogy az Egész évben Balaton program helyi szervezői nem zárták be üzleteiket a nyári idény végén, helyette tartalmas kikapcsolódást kínálnak a tó látogatóinak, strandpapucs helyett túracipőt, sétahajó helyett Kishegy-járó turistabuszt, lángos helyett pincepörköltet ajánlanak vendégeiknek.

A Kínában megjelent afrikai sertéspestis megmozgathatja a világpiacot - írja a Világgazdaság az agrárkamara szakértőinek helyzetelemzésére hivatkozva. Szakértők szerint Kínában eddig mintegy 40 ezer házisertést öltek le sertéspestis miatt, a vírus miatt a világ sertéshús-termelésének 10 százaléka veszélyben lehet. A becslések szerint legalább 11 millió tonna sertéshús eshet ki a kínálati oldalról, miközben a termék világkereskedelme 8 millió tonnát mozgat meg évente.

A Portfolio arról késíztett összeállítást, hogy szuperbiztonságos lakáshitelek robbantak be Magyarországra. A portál kiemeli, hogy a magyar bankok mélypontközeli kamattal és rekordalacsony kamatfelárral várják a hosszú távon is változatlan törlesztőrészletet kereső lakáshitel-felvevőket. Szakértők szerint a Magyar Nemzeti Banknak sikerült áttörést elérnie a bankoknál, így nyolcból heten most már ilyen hitelt vesznek fel, és egyre többen keresik a fogyasztóbarát minősítést is.

A Népszava úgy értesült, hogy a jövő évre vonatkozóan 9, illetve 12 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emeléssel számolnak pénzügyminisztériumban. A kiszivárgott információk szerint ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök Kötcsén 150 ezer forintos minimálbérről és 202 ezer forintos garantált bérminimumról beszélt. Ezek az összegek közel vannak a szakszervezetek és a munkaadók elképzeléseihez.

A Magyar Idők arról ír, hogy az Európai Bizottság után tegnap az Európai Parlament is elítélte a multinacionális gyártók ezen gyakorlatát. A strasbourgi testület szerint elfogadhatatlan a nemzetközi élelmiszergyártók gyakorlata, az ugyanolyan márkanév alatt, ugyanolyan csomagolásban árult termékeknek ugyanolyan alkotóelemekből kell állniuk. A a kettős termékminőségre vonatkozóan elfogadott állásfoglalás szerint ha egy vállalat egész Európában forgalmaz egy bizonyos terméket, amelynek országonként eltérő a minősége, akkor nem címkézheti fel ugyanúgy és nem kínálhatja látszólag ugyanazon a márkanéven, mert ez a fogyasztók félrevezetését jelenti.