A Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden beszélt arról, hogy januártól 15-20 százalékos létszámcsökkentés várható a minisztériumokban és a háttérintézményekben.

Ezzel kapcsolatban Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke az InfoRádiónak azt mondta: a kormány előzetesen nem egyeztetett a létszámcsökkentésről, de Gulyás Gergely miniszter ígéretet tett arra, hogy nemsokára személyes egyeztetést tartanak a témával kapcsolatban. Hozzátette azt is, hogy ugyan még nincs meg a tárgyalás időpontja, de várják a meghívást, és biztosak benne, hogy Gulyás Gergely betartja, amit ígért.

Bürokráciacsökkentés

A szakszervezet elkötelezett híve és élharcosa a bürokráciacsökkentésnek, de ez a bürokráciacsökkentés a jogalkotó feladata, és a túlburjánzása elsősorban a végrehajtókat, ügyintézőket sújtja - mondta a szakszervezeti vezető.

"Ők kettős présben vannak, mert szenvednek a betarthatatlan határidőktől, fizetik a rendbírságot, napi 10-12 órát dolgoznak,

és őket szidja a jogosan elégedetlen állampolgár, ügyfél" - hangsúlyozta Boros Péterné.

"Ez a létszámcsökkentés már megtörtént"

Nagyon nehéz helyezetet teremtett a kormány, amikor elrendelte a létszámzárlatot - szintén minden előzetes egyeztetés nélkül -, hiszen "100 ezer fő hiányzik az egyébként 680 ezer fős engedélyezett humánközszolgáltatási létszámból, és ehhez képest a 14 ezer fős központi közigazgatásban a 20 százalékos létszámcsökkentés mintegy 3 ezer álláshelyet érint" - közölte a szakszervezet elnöke. E csökkentés véleménye szerint már rég megtörtént, ugyanis

az alacsony keresetek és a méltatlan munkakörülmények miatt ez a háromezer kormánytisztviselő már rég elhagyta a közigazgatás központi szintjét.

Túlmunkáért kivehetetlen szabadnap?

"A 2019-re beígért 25 százalékos bérfejlesztés, és egyben a bértömeg-gazdálkodásra való utalás tervezett módszere a bérért létszámot ultimátumára épül" - fejtette ki Boros Péterné, hozzátéve: szerinte ez a létszámcsökkentés elősorban nem emberek elküldését jelenti, hanem forrásul szolgál a tízórás munkaidő nyolcórai bérére egy béremelésben. A feladatok ugyanis nem csökkennek és a bürokrácia csökkentése egyelőre nem valósult meg.

A szakszervezeti vezető arról is beszélt, hogy az állam részéről ez a megoldás a humánközszolgáltatásban nem elszigetelt. "Mindenki hallott a rendőrség és a tűzoltóság esetéről: ők is hasonló helyzetben vannak, mert a túlmunkáért nem pénzt, hanem kivehetetlen szabadidőt ígérnek nekik".

Nincs koncepcionális megoldás

A bértömeg-gazdálkodással kapcsolatban hallottak szerintük a közszolgálat jövőjét veszélyeztetik, a benne lévőknek ugyanis aggasztóak, az esetleges újonnan érkezőket pedig elriasztják.

Boros Péterné szerint továbbra sincs koncepcionális megoldás a humánközszolgáltatás legnagyobb problémájára, a munkaerő hiányára. Ha ezek a lépések

nem társulnak általános, jelentős keresetnöveléssel, akkor valójában semmire nem fognak megoldást jelenteni.

"Minderről tárgyalásokat kell kezdeni, amelyek során ráadásul elsősorban nem a politikai, hatalami, költségvetési tényezőket kell figyelembe vennei, hanem az emberi tényezőket" - összegezte terveiket a szakszervezet elnöke.

Rossz időzítés

Egyeztetést sürget a közszférában tervezett leépítésekről a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A szervezet szerint elfogadhatatlan, hogy az érintetteket képviselő szakszervezetekkel tartott érdemi egyeztetés, illetve bármilyen hatásvizsgálat nélkül jelent be a kormány 15-20 százalékos leépítést.

Álláspontjuk szerint először a feladatok áttekintésére lenne szükség, és ahhoz kellene hozzárendelni a szükséges létszámot, de amíg ez nem történik meg, csak "felesleges számháború folyik" - írták, hozzátéve: egyetértenek azzal, hogy minderről az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban mielőbb egyeztetést kell folytatni.

Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy ami most történik, az a "lehető legrosszabb", mert nem tudni, kiket érinthet a leépítés és emiatt sokakban keltenek felesleges félelmet. Emellett a szövetség szerint a bejelentés időzítése is "szerencsétlen", mert a közelmúltban jelentették be, hogy emelkedik a parlamenti képviselők és a miniszterek fizetése.