Nemrég kezdte meg az úgynevezett távmeghallgatási rendszer használatát az Egri Törvényszék, amelynek keretében nem szükséges egy vádlottnak vagy tanúnak személyesen megjelennie a bíróság előtt. Az újításról és első tapasztalatairól Péter Zoltán, az Országos Bírósági Hivatal Elektronikus Eljárások Főosztályának vezetője beszélt az InfoRádiónak.
A távmeghallgatási rendszer első éles alkalmazása május 25-én történt meg, egy elítélt kérte a feltételes szabadlábra bocsátását. A Büntetés-végrehajtási bíró határozatot is hozott, tehát sikerrel történt meg az első éles alkalmazás - mondta Péter Zoltán az InfoRádiónak.
"Az Egri Törvényszék és a Heves megyei Büntetés-végrehajtási Intézet között jött létre a távmeghallgatási kapcsolat,
a meghallgatás kiválóan sikerült, a kép és a hangminőség kifogástalan volt, és semmiféle probléma nem merült fel a távmeghallgatás során"
- emelte ki a főosztályvezető.
Távmeghallgatás folyamata
A törvényszék tárgyalótermében volt a büntetésvégrehajtási bíró, az ügyész, és az elítélt védője,
a meghallgatott személy, az elítélt pedig a Büntetés-végrehajtási Intézetben tartózkodott
egy ott kialakított távmeghallgatási helyiségben, és a kép- és hangkapcsolat a tárgyalóterem, illetőleg meghallgató szoba között jött létre - mondta Péter Zoltán.
Bővebben a témáról csütörtök este 8-tól, Paragrafus című magazinunkban hallhatnak.
KAPCSOLÓDÓ HANG
KezdőlapBelföldA távolból is lehet már tanúskodni a bíróságokon
Csehország a jövő évben is részt vesz a szlovák légtér védelmében. Erről Jaromír Zůna új cseh védelmi miniszter és szlovák kollégája, Robert Kaliňák csütörtöki telefonos egyeztetésükön állapodott meg.
Nem köt az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodást Dél-Amerikával, ezt a célt a gazdák elérték, de Brüsszel városa nagy árat fizetett ennek kikényszerítéséért, a belga fővárosban megbénult a közlekedés, buszok rekedtek a traktorok közé, csak gyalogosan és kerékpárral lehet közlekedni. A csúcson kiderült, miből gondolja az EU visszafizethetőnek azt a kölcsönt, amelyet most Ukrajnának ad. Helyszíni tudósítás.
A nem lakáscélú önkormányzati helyiségekkel kapcsolatos gazdálkodás problémáiról és az abban rejlő lehetőségekről szóló hétrészes cikksorozatunk előző részében lefektettük a hatékony helyiséggazdálkodás alapjait: a portfóliószemléletű vagyonstratégiát, az adatvezérelt portfólió kialakítását és a rugalmas szabályozási keretet. Most a rendszer operatív eszköztárára térünk át – azokra a konkrét módszerekre, amelyek a mindennapi működésben valóban meghatározzák a teljesítményt, úgy mint az árazási logika, a napi működési rendszer felépítése, valamint az értékesítés megszervezésének módja. Azt is bemutatjuk, miként lehet mindezt valós körülmények között, kontrollált kísérleti környezetben tesztelni egy pilotprogram segítségével.
5 °C
.jpg)
