Az elnök leszögezte: az ítélkezés független, sem a bírói szervezetet, se az egyes bírókat, ítéleteik tartalmának kialakítását semmiféle külső befolyás nem érheti.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyes szervezeti egységek és az egyes bírók munkája ne lenne mérhető,

annak mennyiségi és minőségi mutatóit ne lehetne figyelemmel kísérni, ellenőrizni, és ha indokolt, a vezetői felhatalmazással, jogosítványokkal élve fellépni azok javítása érdekében. Ez nem csak lehetősége, hanem törvényi kötelezettsége is minden bírósági vezetőnek.

A bírói munka mennyiségi mutatói közé tartozik, hogy

a bíró betartja-e az eljárási határidőket, ügyviteli szabályokat, megfelelő számú tárgyalási napot tart-e és gondoskodik-e a hatékony tárgyalásról, időben írásba foglalja-e meghozott döntéseit, elhúzódnak-e az általa vitt perek.

A minőségi mutatók közé tartozik, hogy a felsőbb bíróságok milyen mértékben és miért változtatják meg, illetve helyezik hatályon kívül a döntéseit. Ezekben az esetekben természetesen figyelemmel kell lenni például az ügyek méretére, bonyolultságára is - fejtette ki Fazekas Sándor.

Az a bíráknak, bírósági vezetőknek címzett törvényi rendelkezés azonban, mely szerint ésszerű határidőn belül kell befejezni az ügyeket, nem pusztán egy kérés - jegyezte meg a törvényszék elnöke.

A szabályozás lehetőséget nyújt arra is, hogy ha egy bíró munkájával kapcsolatban mennyiségi vagy minőségi kifogások merülnek fel, akkor jelentést kérjenek tőle, sor kerülhet soron kívüli vizsgálatra, mely a bírói alkalmasságát is mérlegre teszi, megvonhatják a bírótól az otthon-dolgozás lehetőségét, illetve indulhat ellene fegyelmi eljárás. A mintegy 3000 fős bírói kar legnagyobb létszámú magyar bíróságán, a Fővárosi Törvényszéken a 770 bíró közül évente átlagosan 3-5 ellen indul fegyelmi eljárás.

A szakember arra hívta fel a figyelmet:

a szabályozásban számos olyan elem van, amely kifejezetten a bírói munka gyorsítását célozza.

Ilyen például, hogy a kisértékű - egymillió forint alatti - polgári perekben rövid határidővel kell eljárni, büntető ügyszakban pedig ezt szolgálja a vádhalasztás, a tárgyalás mellőzése, illetve a köznyelvben gyorsított eljárásként is emlegetett bíróság elé állítás.

E téren kiváló a bíróság és az ügyészség együttműködése: a vádhatóság a vádhalasztások egyre gyakoribb alkalmazásával saját hatáskörben, ügyészi intézkedéssel zár le kisebb súlyú ügyeket és ezzel nem kis terhet vesz le a helyi bíróságokról. Ennek köszönhetően pedig a bírók energiájukat a valóban ítélkező munkát, tárgyalást igénylő esetekre koncentrálhatják - magyarázta a törvényszék elnöke.

Fazekas Sándor hozzátette: a jogszabályi környezet mellett a tudományban is megfogalmazódik az, hogy az egyes bíró és a bírói szervezet függetlensége egyáltalán nem zárja ki a számonkérhetőséget. Például az eljárások időtartalma, a felmerülő panaszok, illetve az ítélkezési gyakorlat egysége mind-mind olyan paraméter, ami alapján a bírói függetlenség sérelme nélkül mérhető, vizsgálható és ellenőrizhető a bírói munka.

A társadalom elvárása lényegretörő: legyen gyors és magas szakmai színvonalú az ítélkező munka.

Az alkotmányban, kétharmados törvényekben és más jogi szabályokban rögzített követelmények, illetve a tudomány és a társadalom által megfogalmazott elvárások egybevágnak és egyáltalán nem csorbítják az ítélkezés függetlenségét, hiszen nem érintik az egyes döntések tartalmát - hangsúlyozta az elnök.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!