Szemléletváltás szükséges

Elsősorban a szemléletet kell megváltoztatni a magyar egészségügyben, aminek egyik gátja a hálapénz rendszere – mondta a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke.

„Maga az orvostársadalom is elfogadná azt az ötletet, hogy a tisztességes alapbér fölött honoráljuk azt, aki jobb minőségben és többet gyógyít; nemcsak operál, hanem beteget lát el. A szemléletet kell megváltoztatni. Ennek legfontosabb gátja a hálapénzrendszer. Az a rendszer, ami megtűri ezt a

perverz motivációt, ezt a szoftkorrupt hálót

az egészségügyben, az minden változást megakadályoz.”

Dénes Tamás jelezte: az egyik budapesti kórház általános sebészeti osztályán éppen a napokban mondott fel az összes rezidens.

„Nem azért, mert kevés volt a bér, és sokat kellett ügyelni, hanem mert nem kaptak műtétet. Nem a főorvosokat hibáztatom ezért, ők ugyanis arra vannak kárhoztatva, hogy hálapénzért dolgozzanak.”

A rezidensek és szakorvosok szakszervezetének felmérése szerint megvan a kritikus tömeg az orvostársadalomban a hálapénz kivezetésének elindítására – mondta Dénes Tamás.

„96 százalék azt mondta a felmérésünkben, hogy hálapénzmentes egészségügyben akar dolgozni, ez nem azt jelenti, hogy nem fogadja el az utólag adott hálapénzt. A jelenségről 31 százalék azt mondta, teljes mértékben elutasítja, több mint 60 százalék elutasítja, de a jelen helyzetben szükségesnek tartja. Azt is megkérdeztük, hányan nem fogadnak el hálapénzt, 30 százalék mondta ezt, igaz, az is benne van, aki nincs is olyan helyzetben. Hat százalék azt mondta, elfogadja, 60 százalék pedig azt, nem mindenkitől fogadja el.”

A rezidensek és szakorvosok szakszervezetének elnöke szerint az orvostársadalomban nincs etikai következménye annak, ha jogerős ítéletben ítélnek el egy orvost, aki megkövetelte a hálapénzt.

 Dénes Tamás hangsúlyozta, hogy szerint rendszerszintű és szemléletbeli átalakításra lenne szükség az ágazatban.

 „Nincs sem társadalmi, sem politikai támogatottságunk, amíg a hálapénz kivezetésére nem adunk megfelelő választ. Egyetértünk az államtitkárral, hogy a rendszert kell átalakítani, a szemléletet kell megváltoztatni.”

Orvoselvándorlás

A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke kiemelte, hogy nem minden esetben pénzkérdés az orvosok elvándorlása.

„Miért mentek el? Az első nyilván a bér, de aztán a munkakörülmények következtek, ami persze összefügg. Ha kevés a kolléga, sok a munka, az meghatározza a munkakörülményeket, plusz számít, milyen a gyógyítás színvonala: van-e eszköz, kesztyű.

Ez pénzkérdés, de nem bérkérdés.

Ha valakinek van szakmai igényessége, hiába fizetik meg jól, de nem tud jól gyógyítani, lehet, hogy elmegy, mert frusztrálja.”

A szakszervezeti vezető úgy látja, ha Nagy Britannia kilép az Európai Unióból, a magyar orvosokra még nagyobb szükség lesz a szigetországban.

„Sokkal nagyobb igény lesz rá, sokkal nagyobb órabért kaphatnak, mert sokan elmennek. Én nem szoktam félni az ilyen dolgoktól. Azt sajnálom, hogy a font árfolyama esett. Jöjjenek haza, több hely marad nekünk.”

Rendbetétel, aztán együttműködés

A Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke szerint erkölcsi kérdés, hogy az állam menyit költ az egészségügyre.

 „Azt mondjuk, hogy minimum a nemzeti össztermék 6 százalékát kell költeni egészségügyre, mert ez az a morális szint, amit elfogadhatónak. Az nem gazdasági kérdés, hogy mennyit költünk egészségügyre, hanem morális, azt jelzi, hogy a társadalomnak és az általa választott kormánynak mennyire fontos.”

Dénes Tamás szerint a betegek szempontjából lényeges lenne az állami és a magán egészségügyi intézmények együttműködése.

 „Ha politikus lennék, egyezséget kötnék a magánkórházakkal, vegyenek át betegeket. Egy ezerforintos sérvműtét felét fizesse a beteg. Tudomást kellene venni arról, hogy vannak magánkórházak. Nem kellene kiszúrni a betegekkel úgy, hogy befizeti a kötelező állami járulékot és utána fizet a magánkórházban. Mondhatja a politika, a beteg döntése, hogy odament, de közben az állami egészségügy nincs rendben. Ez kellene legyen az első lépés: tisztességes, a társadalmi elvárásoknak megfelelő ellátást tudjon nyújtani az állami egészségügy, utána jöhet az együttműködés a magánnal.”

Dénes Tamás bízik benne, hogy a politika szereplői számára is

fontos lesz a jövőben az egészségügy rendbetétele.