A világ egészségügyi rendszereire egyre inkább jellemző, hogy integrált betegutakban gondolkodik: vagyis az alapellátásból egészen a rehabilitációi kíséri a beteg, és a fejlesztéseknél is ezeket a szempontokat veszi figyelemben – mondta a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző központjának igazgatója.

Szócska Miklós az intézmények funkcionális kialakításáról azt mondta, hogy bár itthon sokat megkérdőjelezik a pavilon rendszerű építkezést, Németországban éppen ez jött ki győztesen.

„A karlsruhei egyetem valamelyik műszaki tudományokkal foglalkozó csapata csinált egy jó elemzést, amiben a legérdekesebb az volt, hogy a logisztikailag jól megtervezett, közel épített pavilon rendszerű kórházak jöttek ki győztesen. Olyan szempontokat is figyelembe vettek, hogy sokszor a szakmai erőtér szerint határozódik meg, hogy kinek mekkora rész jut a kórházból vagy hányadik emeleten lehet fejleszteni az adott szakterületet. A magas építésű épületekben a liftek szűk keresztmetszetként funkcionálnak, tehát a legjobb ez volt” - fejtette ki.

Szócska Miklós - akit Magyarország a WHO főigazgatói posztjára is jelölt – azt mondta, hogy egy-egy nagyobb léptékű egészségügyi intézményi fejlesztés a világszerte – mint fogalmazott -„hatalmas mérkőzés”.

„Nemzetgazdasági vonatkozása van, hogy milyen kapacitásokat építünk, az életciklus költsége mekkora és milyen üzleti modellben kivitelezzük. Figyelembe kell venni az egészségben eltöltött életéveket, ami az ottani betegek egészségének helyreállításával nyerhető, az energia-, a munkaerő, az átépítés, a technikai megújítás költségét. Ez előre jelezhető, látjuk a demográfiai trendeket, tudjuk, hogyan öregszik a társadalom, le lehet vezetni, hogy körülbelül mennyi csípőprotézis-műtétre van szükség. Az evidenciaalapú egészségpolitikának a térnyerése komoly kérdés és kihívás, a WHO többek között ezen dolgozik" - tette hozzá.

A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy Angliában például a várólisták ledolgozására, a magántőke bevonásával építettek kórházakat. Emiatt azonban az angol nemzeti egészségügyi szolgálatnak 40 százalékos éves működési hiánya alakult ki, vagyis kockázatos a magántőke nagyobb arányú bevonása – összegezte Szócska Miklós.