"Franciaország a forradalmak országa, amelynek mindig is erős vezető személyiségre volt szüksége. De Gaulle és az ötödik köztársaság idején volt a francia állam a legerősebb, azonban ezt követően, a 68-as nemzedék után más szemlélet kezdett kibontakozni, nagyobb nyitottság és sajnos a társadalom egyfajta elpuhulása figyelhető meg" - fogalmazott Trócsányi László igazságügyi miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában.

Mint mondta, a francia belpolitikát és közvéleményt ellentétek határozzák meg. Egyrészt Franciaország befogadó országgá vált, amely az "égalité" filozófiájából következik, másrészt felerősödtek azok a hangok, amelyek erős fellépést követelnek.

Szimbolikus jelentőségű volt, amikor 2001-ben a Franciaország-Algéria labdarúgó mérkőzés előtt saját hazájában fütyülték ki a francia himnuszt. Trócsányi László igazságügyi miniszter, korábbi párizsi magyar nagykövet azt mondta: a franciák lassan átértékelik a befogadó ország képet.

"Franciaországban körülbelül 5 millió bevándorló él, akik a nagyvárosokban telepednek le, ők nagyrészt a volt gyarmatokról érkező bevándorlók, de mostanából már jönnek Fekete-Afrikából vagy az instabillá vált régiókból, mint Szíria vagy Irak."

Mivel az országban nem dübörög a gazdaság és jelentős a munkanélküliség, ennek a gazdasági válságnak a gettósodó külvárosokban élő bevándorlók a fő vesztesei - fűzte hozzá az igazságügyi miniszter.

"A gettósodás azt jelenti, hogy a saját törvényeik szerint élnek, amelyhez jön egy ideológia, ami veszélyes is: a radikalizmus. Nem mondanám, hogy minden muzulmán radikalista, az nem lenne igaz. De az iszlámon belül van egy irányzat, a szalafista, amely azt követeli meg, hogy aszerint éljenek az emberek, ahogy a Korán tiszta szavai mondják, tehát vissza kell menni az ősi tanokhoz."

Trócsányi László elmondta: ezek a bevándorlók hiába nem érzik már jól magukat, nem akarnak elmenni Franciaországból, mert kialakultak ott a gyökereik.

"Egyébként ez a probléma Belgiumban is létezik. Nem kívánnak ők elmenni, jól érzik magukat, a saját törvényeik szerint akarnak élni. Kialakul egyfajta a közösség a nagy közösségen belül, amelyik a saját szabályait el akarja fogadtatni, azt akarják, hogy a francia társadalom fogadja el az ő törvényeiket."

"Évente 4-5 ezer francia fiatal tér át az iszlám hitre, és a számuk egyre növekszik, ezen is el kellene gondolkodni a francia értelmiségnek" - hangsúlyozta.

Hozzátette: erről a kérdésről Franciaországban sokáig nem illett beszélni, de az elmúlt években több súlyos terrortámadás is történt, és az ország most került abba az állapotba, amikor már nem söpörheti szőnyeg alá a problémákat. A terrortámadás nyomán számos új intézkedést akarnak elfogadni, és a franciáknak hozzá kell szokniuk a rendfenntartó erők növeléséhez a biztonságuk érdekében.