eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi

Schmidt Mária: Orbán Viktor politikai krédója a bátorság

Orbán Viktor politikai krédója első nyilvános fellépésétől kezdve a bátorság köré szerveződik, tevékenysége pedig azok szemében vált szálkává, akik a status quót, vagyis előjogaikat féltik - mondta a XXI. Század Intézet keddi budapesti konferenciáján Schmidt Mária, a tudományos műhely és a helyszínt adó Terror Háza Múzeum főigazgatója.

A miniszterelnök krédója "stratégiai gondolkodás, alapos mérlegelés, döntés, cselekvés, makacs kitartás és állhatatosság. De mindenekelőtt bátorság" - emelte ki a történész, aki arról beszélt, hogy "az amúgy is bírálók" megrettentek, mert "pont az ő hivatali idejük alatt kell azzal szembesülniük, hogy a 300 éve folyamatos haladásban, növekedésben lévő Nyugat megtorpanni látszik".

Mint mondta, miközben a liberális demokrácia általuk palástolni kívánt válságtüneteket mutat, új erőközpontok jelennek meg, amelyek "megszabják lépéseiknek ütemét, irányát".

Schmidt Mária kijelentette, a magyar miniszterelnököt azért támadják, mert attól tartanak, hogy tettei, amelyeknek külföldön is akadnak követői, precedenst jelentenek.

Szavai szerint bátorság kellett ahhoz, hogy Orbán Viktor belássa: a 21. században nincs jelentősége a hagyományos bal- és jobboldali felosztásnak, mert ezek életképes részeit egybegyúrva kell a kor konzervatív néppártjának az új körülmények között is érvényes modern politikát teremtenie.

Orbán Viktor hátat fordított a Nyugat "semmitmondó metanyelvének", helyette "gondolkodásra hívja hallgatóit, mert ő is gondolkodik; kérdései vannak, amikre válaszokat keres", eközben pedig pánikreakciókat vált ki azon nyugati vezetőkből, akik "nem politikusok, hanem politikai menedzserek", a jó és a rossz közötti választás helyett pedig a politikai korrektség nyelvét használják - mondta Schmidt Mária. Szerinte a populistának nevezett, elitellenes erők európai térnyerését támogatja, hogy a 2008-as válság kezdetén a hatalmon lévők elengedték a középrétegek kezét és kitartottak a neoliberalizmus mellett.

Megadja Gábor eszmetörténész szerint a liberális demokráciából hívei "politikai vallást kovácsoltak", a magát az igazság birtokosának vizionáló értelmiséget zavarta a pluralizmus. A 2010-es kétharmados győzelemhez arra is szükség volt, hogy míg a baloldal az értelmiség véleménye felé fordult, a jobboldal az emberek problémáira keresett választ - tette hozzá.

Szánthó Miklós jogász arról beszélt: 2010 után nem állt fenn alkotmányozási szükség- vagy kényszerhelyzet, de "nem politikát csinálni való", aki nem él az erre megadott kétharmados többséggel, különösen, hogy a kilencvenes évek óta egyetértés volt abban, hogy új alkotmányt kell elfogadni, ha abban nem is, mi legyen ennek a tartalma.

Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója szerint a 2010 óta történtek kapcsán "gazdaságpolitikai fordulatról beszélhetünk", mivel az Orbán-kormány nem fogadta el elődei felfogását, hogy választani kell a növekedés és az egyensúly között, és cselekedett, hogy mindkét tényező érvényesülhessen.

Békés Márton történész azt emelte ki: a kormányzat szakított az általa liberális dialektusnak nevezett politikai korrektséggel, ami a szavak szintjén is száműzi, ellehetetleníti a vitákat, és érthetővé tette a politikai nyelvet.

Flashmobot rendezett a fórum kezdete előtt a helyszínen a DK; Gy. Németh Erzsébet fővárosi képviselő arról beszélt: azért találó a konferencia helyszínválasztása, mert 2010 óta az ország "tényleg a terror háza lett". Aki nem menekült külföldre és nem áll be a sorba, azt ellehetetlenítik - tette hozzá az ellenzéki politikus.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Nagyon fontos területet veszíthetnek az ukránok, kiszivárgott Trump súlyos terve - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Nagyon fontos területet veszíthetnek az ukránok, kiszivárgott Trump súlyos terve - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Szombaton kiderült, hogy Donald Trump újbóli megválasztása esetén a NATO-tagállamokat arra kényszerítené, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 3 százalékára emeljék, reagálva ezzel az Oroszország és Kína jelentette fenyegetésekre, miközben az Ukrajnának nyújtott támogatást nem számítaná bele ebbe a keretbe. Eközben a G7 országok vezetői tárgyalásokat folytatnak egy olyan javaslatról, amelynek értelmében Ukrajnának 50 milliárd dollár értékű segélyt nyújtanak, amit az Európában befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből finanszíroznának. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×