Áder János köztársasági elnök december 6-án kérte az Országgyűlés által elfogadott, de ki nem hirdetett jogszabály alkotmányosságának vizsgálatát.

Az Alkotmánybíróság - az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatának figyelembevételével - megállapította, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok esetében a regisztrációs kötelezettség indokolatlanul korlátozza a választójogot, ezért alaptörvény-ellenes.

A közlemény szerint az Ab megállapította, hogy a törvény a választójog gyakorlását egy többletfeltételtől, az előzetes választói feliratkozástól teszi függővé. Ezzel kapcsolatban a testület elengedhetetlennek tartotta annak vizsgálatát, hogy a regisztrációnak van-e alkotmányosan igazolható indoka. Közölték, az államnak a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartások alapján biztosítania kell, hogy az e nyilvántartásokban szereplő választók előzetes nyilvántartási kérelem nélkül is élhessenek a szavazati jogukkal. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az állami nyilvántartásokat a vizsgált törvény több helyen maga is úgy kezeli, mint amelyek a választók szükséges adatait hitelesen tartalmazzák, így alkalmasak a választások lebonyolítására.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megállapította, hogy a központi névjegyzékbe vétel iránti kérelem előterjesztésének lehetősége a választópolgárok bizonyos csoportjainál éppen a választójog gyakorlását segíti elő, ezért esetükben indokolt a regisztráció. Különösen ide tartoznak a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező nagykorú magyar állampolgárok, a Magyarországon élő nemzetiségeknek azok a tagjai, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, valamint azok, akik szavazási segítség iránti igényt kívánnak bejelenteni.

Az Ab úgy vélte, azon választópolgárok esetében, akiknek a választójoga előzetes feliratkozás nélkül semmiképpen nem biztosítható, aránytalan korlátozást jelent azonban, hogy csak a bejelentett lakóhelyükön regisztrálhatnak, a tartózkodási helyükön viszont nem. A Magyarországon élő, de lakcímmel nem rendelkező választópolgárok esetében pedig az Alkotmánybíróság diszkriminatívnak ítélte a személyes regisztráció lehetőségének törvényi kizárását.

Az Ab szerint az alaptörvénybe ütköznek a törvénynek a választási kampánnyal kapcsolatos egyes rendelkezései is. Így a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyosan aránytalan korlátozása az, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatásban engedi meg politikai reklámok közzétételét. Alaptörvény-ellenes az is, hogy a filmszínházakban tilos a politikai hirdetések közzététele a kampányidőszak alatt, illetve az, hogy a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatási eredményeket tilos közzétenni a választásokat megelőző hat nap során.

Az ügy előadó bírója Stumpf István volt. A határozathoz Kovács Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.

Áder János december 6-án fordult az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontrollt kérve a választási eljárási törvényről. A parlament által november 26-án elfogadott jogszabályban az államfő alkotmányosan aggályos részeket talált a Magyarországon élő választópolgárokra vonatkozó regisztrációs előírásokban. Kifogásokat fogalmazott meg a kampányszabályokkal, a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatos rendelkezésekkel és a törvény hatályba lépésével kapcsolatban is.

A köztársasági elnök az indítványban kérte, hogy az alkotmánybírósági vizsgálat terjedjen ki a megtámadott rendelkezésekkel szoros tartalmi összefüggésben álló más rendelkezésekre is.

Nem lesz regisztráció jövőre

A döntésre reagálva Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: a Magyarországon élőknek nem lesz választási regisztráció 2014-ben. Az Ab sem kritizálta ugyanis azt - magyarázta -, hogy regisztrációval jöjjön létre a névjegyzék a határon túl élő magyar polgárok esetében, akik nem rendelkeznek állandó lakhellyel Magyarországon.

Ezen túlmenően minden részletkérdésben tanulmányozni fogják az Ab döntését, és azt tiszteletben tartva februárra, a parlament tavaszi ülésszakának kezdetére alakítják ki a végleges normaszövegre vonatkozó javaslatukat - közölte.

A politikus azt mondta, a külföldön dolgozó több százezer magyar választójogának gyakorlására megoldást jelentett volna az előzetes feliratkozás, az Ab határozatát követően azonban ez a probléma megoldatlan maradt.

"Természetesen az Ab döntése után is van lehetőség arra, hogy módosítsuk az alkotmányt, és az alaptörvény szövegében biztosítsuk a regisztráció alkotmányos védelmét. A kétharmados parlamenti többségnek ehhez megvan a választóktól kapott felhatalmazása, azt mondhatnám, megvan a politikai ereje. Az erő azonban nem minden. Az ész szava és a politikai felelősségérzet ma mást kíván tőlünk" - fejtette ki Rogán Antal.

Kiemelte: a Fidesznek mindig is fontos volt, hogy a demokrácia nyugodtan, kiszámíthatóan és kiegyensúlyozottan működjön. Egy esetleges alkotmánymódosítás viszont - folytatta - elhúzódó politikai és jogi vitákat, bizonytalanságot eredményezne, a választók körében pedig - a közelgő parlamenti voksolás előtt - a zűrzavar érzését keltheti.

Ezért az Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnökkel és a Fidesz elnökségi tagjaival folytatott konzultációk után megszületett az a döntés, amely szerint 2014-ben nem lesz regisztráció - ismertette.

A Fidesz szerint ugyanakkor az előzetes feliratkozáson kívül a többi kérdésben politikai és közjogi egyetértés van - mondta, hozzáfűzve, hogy a kormányoldal az egész rendszer modernizálására törekedett, és évtizedes problémákat orvosolt.

Az új szisztéma alapelvei közé sorolta a kisebb létszámú Országgyűlést, a választókörzetek arányosítását, továbbá azt, hogy megváltoztatták a jelöltállítás rendszerét, megszüntették a sokat bírált ajánlószelvényes megoldást. Jelezte azt is, hogy egy olcsóbb választási rendszer mellé tették le a voksukat, így egyfordulós lesz a szavazás, az új kampányszabályozás pedig elősegíti az átláthatóságot, és visszafogja a pártok költekezését. Különösen fontosnak nevezte, hogy a határon túli magyaroknak megteremtették a politikába való beleszólás lehetőségét.

Rogán Antal szavait azzal zárta, hogy a választójogi reform időszaka lezárult, minden fontos kérdésben döntés született, a választások pedig jogi értelemben stabil körülmények között lebonyolíthatók.