Schiffer András (LMP) arról beszélt, Magyarország legyen kezdeményező abban, hogy jöjjön létre egy új európai szerződés. Európát új alapokra kell helyezni - hangoztatta, kiemelve: az offshore hálózatok ellen hatékonyan kell fellépni.

Hozzátette: nincs komoly szabályozás a hitelminősítő intézetekre. Azt kérte, a kormány legyen kezdeményező e téren, és az európai szintű bankbiztosítási adó bevezetése érdekében. A kormány lépjen fel kezdeményezőként a kereskedelmi és befektetési banki tevékenységek szétválasztása érdekében, és a kamatplafon bevezetésére vonatkozó LMP-s indítványon gondolkodjon el - javasolta, és azt mondta: nem a negatív adóversenybe kell beszállni, adóharmonizációra van szükség - összegezte.

Jobbik: menthetetlen az unió

Vona Gábor (Jobbik) ismét szóvá tette, hogy a kormányfő a nemzeti ünnepen Brüsszelbe utazott. Az unió szerinte megmenthetetlen, ebben a közösségben Magyarország elmúlt hét éve ráfizetés volt; Görögország szintén menthetetlen, ami a csúcson elhangzott, az csak tüneti kezelés, "egy süllyedő hajón szaladgálnak, ahelyett, hogy egy másik hajót keresnének" - értékelte.

Nem a bankok, hanem a társadalom, Magyarország konszolidációjára van szükség - mondta, hozzátéve: ismét fel fogja vetni az államadósság újratárgyalását. Szerinte tartani kellene egy népszavazást arról, hogy az unióban van-e helye Magyarországnak vagy sem.

KDNP: tőlünk függ, milyen lesz ország a válság után

Harrach Péter (KDNP) azt kérdezte az előtte felszólalótól, hogy milyen hajóra kívánják átszállítani Magyarországot, erre ugyanis nem kaptak választ.

A kormánypárti politikus kiemelte: egyszerre kell kijutni a válságból, két évtizedes gondokat megoldani, és felkészülni a válság utáni időszakra. Tőlünk függ, hogy az ország állapota a válság után milyen lesz - mondta.

Kitért arra, hogy a magyar válság már 2006-2007-ben elkezdődött, így felkészületlenül érte az országot a világválság. A hétvége eseményeire utalva azt mondta, a "nagy komédiás ismét címlapra került", s volt egy tüntetés, melynek résztvevői között voltak, akiknek érdeke, hogy az elmúlt nyolc év rendezetlensége fennmaradjon.

MSZP: nem a kevesebb, hanem a több Európa a helyes válasz

Kovács László szerint a helyes válasz, nem a kevesebb, hanem a több Európa, a mélyebb, hatékonyabb integráció. Az ellenzéki politikus kitért arra is, hogy végleges döntések nem születtek hétvégén, de az előrehaladás érezhető, ami némi bizalomra ad okot.

Azt gondolja, szerdán megszülethetnek a végleges döntések, s indítványozta, hogy Magyarország csatlakozzon az euro+ megállapodáshoz, szerinte az nem veszélyezteti a szuverenitást, a versenyképességet, az adókulcsokat nem érinti, de növelné az ország tőkevonzó-képességét. Javasolta még, hogy vonják vissza az "elszegényedés költségvetését".

Fidesz: ne támogassák a feltétel nélküli európai bankkonszolidációt!

Lázár János azt mondta: a Fidesz azt kérte, a kormány és a kormányfő fontolja meg, ne támogassák az európai bankkonszolidációt minden feltétel nélkül az elmúlt 20 év magyar tanulságai alapján. Foglalkozzon Európa azzal, milyen feltételeket szabhat a bankoknak - emelte ki. Kitért arra is, hogy nem tudják támogatni az európai adóharmonizációt, az "meggyilkolná" a magyar gazdaságot, munkahelyek százezrei szűnnének meg azonnal.

Szólt arról is, hogy a kormányfő nem csak képviselte a magyar érdekeket Brüsszelben, hanem a költségvetés összeállításakor tekintettel volt az eurózóna válságára is. A mostani költségvetés azokat a stratégiai lépéseket tartalmazza, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy Magyarország túlélje a válságot, és megerősödve kerüljön ki belőle - mondta.

Kitért arra is, hogy olyan lépéseket tesznek, ami új lehetőséget nyújt a jó bankrendszer kialakulásához.

A Jobbik elnökéhez fordulva felidézte, hogy Vona Gábor a kettős állampolgárságról szóló parlamenti szavazáson azért nem vett rész, mert épp egy rádióinterjún volt.A miniszterelnök, aki a hétvégi brüsszeli miniszterelnöki csúcstalálkozó eseményeiről számolt be a Ház előtt, a pártok felszólalóinak adott válaszában hangsúlyozta: az előző évek hibás gazdaságpolitikájának eredményeként évente több mint 1000 milliárd forintot kell kivonni a megtermelt javakból, és gazdaságfejlesztés helyett adósságszolgálatra fordítani. Mindez kényszerpályára állítja az országot.

A jobbikos felszólalásra reagálva Orbán Viktor hangsúlyozta: nem járható út a hitelek átütemezése, ehelyett végig kell menni azon a nehéz, de közgazdaságilag lehetséges úton, ami nem riasztja el a befektetőket.

Az LMP frakcióvezetőnek adott válaszában a miniszterelnök azt mondta: a német befektetők azért települnek Magyarországra, mert itt alacsonyabbak a jövedelmek, befektetéseikről pedig egyelőre nem tud lemondani az ország.

Elmondta azt is: nem tartja járható útnak a progresszív adórendszer visszaállítását, hiszen eddig ezen az úton haladt az ország, ha pedig a megoldás jó lett volna, nem itt tartanánk.

Cél, hogy mindenki kijöjjön a devizahitelből - hangsúlyozta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy ez nem végezhető egy lépésben, hiszen az önkormányzatok és a hazai vállalatok is küzdenek a problémával. A fixárfolyamos végtörlesztéssel kapcsolatban Orbán Viktor pozitívan szólt arról, hogy a külföldi bankok, évek óta először visszahozzák nyereségüket Magyarországra.

A miniszterelnök megemlékezett az 1956-os eseményekről. Mint mondta, a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy '56 megkapja a méltó tiszteletet.

Orbán Viktor szólt arról is: a kormány elkötelezett az ország európai uniós tagsága iránt, és hangsúlyozta: Magyarország uniós tagságáról népszavazás döntött. Az a tónus, ahogyan népszavazásról a Jobbik felszólalója beszélt, sérti az azon résztvevőket - hangzott el.

A kormányfő arról is beszámolt, hogy a jövő évi büdzsét a társadalmi felzárkóztatás költségvetésének tartja, nem az elszegényedés büdzséjének.