Nagy zakó volt - mondta a tavaly tavaszi választási vereségről Gyurcsány Ferenc az InfoRádió Aréna című műsorában. A volt kormányfő kiemelte: sokan akkor azt gondolták, hogy az MSZP szét fog esni, ehhez képest eredménynek számít, hogy a párt stabilizálta táborát, és most annyi a támogatója, mint egy éve.

A mai helyzetben majdnem az a legszörnyűbb, hogy sokan félnek a Fidesztől, arrogáns és fenyegetőző hatalomnak tartják - vélekedett a szocialista politikus. Emlékeztetett: minden második választó nem mondja meg a pártválasztását vagy nincs neki. Gyurcsány Ferenc azt mondta: arra nagy tételben merne fogadni, hogy az apró félelmek hálózata visszaköszön abban, hogy mit mutatnak a közvélemény-kutatási adatok.

Az a kérdés, hogy az MPSZ-nek mi lesz a jövője, de ezt nem a pártból kell levezetni. Az izgalmas az, hogy mi következik abból a helyzetből, ami most van az országban, hol húzódnak a frontvonalak, hogyan értik meg a szocialisták ezt a helyzetet, és ebből milyen következtetést vonnak le - fejtette ki a volt miniszterelnök.

Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy az MSZP-n belül egy jelentős elvi, elméleti vitapont van. Sokan azt gondolják, hogy a pártnak balra kell fordulnia, vagyis nagyjából mindent úgy kell tenni, ahogy eddig, csak jobban, és majd a Fideszből kiábrándulók tömege felemeli a szocialistákat, míg mások szerint a fő választóvonal a 1989-es alkotmányosság hívei és az azt elutasítók között van - hangsúlyozta. Az egykori kormányfő az utóbbit támogatja, és szerinte azokat kell megpróbálni egy nagy demokratikus politikai közösségbe szervezni, akik maradtak a köztársaság 1989-es alkotmányosságának eszmei talaján.

Vita indul az MSZP-n belül

Középre nyitott, balközép párttá kell tenni az MSZP-t, hogy a mérsékelt konzervatívok és szabadelvűek, a baloldal sokfajta irányzata ott lehessen - vélekedett. A politikus elismerte, hogy nincs erős balközép párt hagyományos baloldali támogatók nélkül, de úgy látja, hogy együtt lehet tartani a széles polgári baloldali politikai közösséget.

Gyurcsány Ferenc közölte: ez a vita most kezdődik el a párton belül, eddig az értelmezése zajlott. Ez nem személyi, hatalmi vita, hanem az MSZP stratégiai pozíciójának meghatározásáról szól - emelte ki.

A vita ki fog nyílni, határozottabbá és élesebbé válik, majd 2012-ben le kell zárni, hogy lehessen készülni a választásokra - hangsúlyozta.

Mi jön a "lex Schmitt" után?

Az MSZP a múlt héten törvényjavaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök múltját "tisztázni" lehessen. Az egyes közjogi méltóságok múltjának átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot Molnár Csaba és Gyurcsány Ferenc terjesztette a Ház elé. A volt kormányfő kiemelte: ha a legfőbb közjogi méltóságok háttere nem világos, akkor zsarolhatóvá válhatnak, és ahhoz, hogy megőrizzék függetlenségüket, ezt el kell kerülni.

Nincs rendben a mostani szabályozás, ezért a problémára intézményes megoldást próbálnak adni - közölte Gyurcsány Ferenc. Ha nem veszik napirendre a "lex Schmittet" a parlamentben, akkor két-három lehetőség közül választják ki a következő lépést - tette hozzá.

Rossz a pártok hitele

A volt kormányfő azt mondta: olyan áron nem szeretné a Fidesz bukását, ha ez szociális elégedetlenségből fakadó politikai destabilitzációval járna. "Nem bánom, hogy nem gyújtják fel az ösztönzésünkre a tévészékházat" - tette hozzá.

Egyszer a vita, máskor meg a párbeszéd a demokrácia lelke - emelte ki Gyurcsány Ferenc. Emlékeztetett arra, hogy a Demokratikus Charta április 16-án, az LMP pedig egy nappal később szervez megmozdulást, majd április 18-án az MSZP-nek is lesz egy akciója, és a szakszervezetek is tüntetésekre várják az embereket.

A politikus azt mondta: nem teszi jól a dolgát egyik párt sem, ha nem akarja, hogy bizonyos ügyek képviseletét benne lássák a választók. Ha egy ellenzéki párt nem akarja, hogy a kormánnyal szembeni elégedetlenek az ő táborát gyarapítsák, akkor nem érti a politikát. Ha ebben a helyzetben ugyanakkor rá akar ülni bármelyik párt a szociális politikai elégedetlenségre, akkor nem érti, hogy talán ezzel nem segít. Annyira rossz a pártok hitele, hogy némi távolságtartó pozitív viszonnyal kell nézni a civilek mozgolódását - fejtette ki.

A teljes interjút ide kattintva hallgathatja meg.