Az "ásatag" nemzetközi intézményrendszer nem képes elég gyorsan
reagálni a változásokra és nem tudja feloldani azt az ellentmondást, hogy a saját érdeküket védő, szuverén államok közösségének kellene megoldást találniuk a globális kihívásokra - jelentette ki a külügyminiszter. Martonyi János példaként "a 70 évvel ezelőtti állapotok szerint működő" Biztonság Tanácsot és az IMF-et említette. Szerinte is szükség lenne egy erőteljes nemzetközi kormányzásra, és úgy látja, hogy ez csak az Egyesült Nemzetek Szervezete lehet.
Nem tudunk, de nem is kell és nem is szabad más csodaintézményt
kitalálni, hanem az ENSZ-et kell alkalmassá tenni a globális problémák megoldására - szögezte le a tárcavezető.
De hogy mik lesznek ezek a problémák, arra azt mondta Martonyi János, hogy a világ húsz év múlva biztosan nem úgy fog kinézni, ahogyan mi most gondoljuk. Például az emberiség nem fogja magát elpusztítani, mert az egyéni és kollektív életösztön erős.
A külügyminiszter nem hisz abban sem, hogy új politikai-gazdasági-katonai szuperhatalmak emelkednek fel - szerinte
Kína sem lesz ilyen -, mert a nagy államok közötti gazdasági függés, a verseny és az együttműködés egyensúlya megakadályozza ezt.
Rámutatott, hogy a világ fejlődik: bizonyítja ezt az is, hogy a mostani gazdasági világválság nem okozott globális munkanélküliséget és háborút, mint a 30-as évek krízise.
Kihívásnak tartja viszont a klímaváltozást, amit szerinte majd csak akkor vesszük komolyan, amikor néhány ország eltűnik a térképről. Globális kockázat a nemzetközi terrorizmus és a fegyverkereskedelem is, de erről még egyezményt sem képes alkotni az ENSZ, mert az államok még a terrorizmus definíciójáról sem tudnak megegyezni.
Ezekkel a világméretű problémákkal minden ENSZ-tagállamnak foglalkoznia kell, függetlenül az adott ország gazdasági erejétől - szögezte le a külügyminiszter. Hozzátette, hogy az ENSZ intézményrendszerének bírálata ellenére Magyarország továbbra is szeretne tag lenni a Biztonsági Tanácsban 2012-ben vagy 2013-ban.
A testületben szorgalmaznánk a nemzetközi normaalkotást az előbb említett globális problémákkal - tehát például a nemzetközi terrorizmussal, a fegyverkereskedelemmel és a klímaváltozással - összefüggésben, de a magyar kormány fontosnak tartja az emberi jogok, az őshonos kisebbségek és a nyelvi-vallási sokszínűség hatékonyabb nemzetközi védelmét is.
Találtak Budapesten egy körforgalmat, ahol nem érvényesek a KRESZ szabályai