Gulyás Gergely, az albizottság fideszes elnöke a jelentés elfogadása után újságírókkal azt közölte: a jelentés szerint a legsúlyosabb politikai felelőse a történteknek Gyurcsány Ferenc, de hogy a volt miniszterelnöknek a büntetőjogi felelőssége is fennáll-e, azt nem ennek az albizottságnak kell vizsgálnia.

A jelentésnek az a része, amely a Magyar Televízió székházának 2006. szeptember 18-áról 19-ére virradó éjszakai ostromával foglalkozik, kitér arra is: "az albizottság fontos feladatának tekintette, hogy választ találjon arra a kérdésre, a szakszerűtlenségek ilyen kritikus tömege, majd ezt követően a felelősségre vonás teljes eltussolása lehetett-e a véletlen műve? Az albizottság a meghallgatások alapján nem tudta ezt a kérdést egyértelműen és bizonyíthatóan tisztázni. (...) Súlyos érvek szólnak amellett, hogy a rendőrök egy részét áldozatul dobták oda a feldühödött tömeg elé. Az albizottság munkája során feltárt körülmények kétségessé teszik, hogy a tévészékház átadásának oka kizárólag a vezetők dilettantizmusa volt".

A testület fideszes elnöke ugyanakkor leszögezte, hogy az albizottság objektivitásra, a valóság feltárására törekedett és nem folytatott "boszorkányüldözést".

Gulyás Gergely nagy eredménynek minősítette, hogy egyhangúlag fogadták el a jelentést, megítélése szerint négy év után is érdemes volt elvégezni ezt a vizsgálatot, amelynek vannak kézzelfogható eredményei is. A politikus ezek közé sorolta például azt, hogy a bv-intézetekben 2006 őszén történt kínzások ügyében nyomozások indultak, továbbá, hogy ügyészségi nyomozásra adhat okot Bene László volt országos rendőrfőkapitánynak, illetve Rudi Zoltán volt MTV-elnöknek az albizottság előtt tett nyilatkozata.

Az emberi jogi bizottság "A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló" albizottsága május 20-án jött létre. Az MSZP bojkottálta az albizottság munkáját.

Az albizottság a múlt héten fejezte be a meghallgatásokat. A szerdai ülésen született döntés után a jelentést még ezen a napon tárgyalja a főbizottság, az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága.

Javaslatok, hogy ne ismétlődhessenek meg a 2006 őszi jogsértések

Az országgyűlési bizottságok üléséről való távolmaradás szankcionálását, a gyülekezési törvény módosítását, Magyarországnak a kínzás elleni ENSZ-egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvéhez való csatlakozását, valamint a súlyos sérülést szenvedett rendőrök anyagi elismerését javasolja többek között a jogsértéseket vizsgáló albizottság szerdán elfogadott jelentésében.

A jelentés javaslatai közül az első arra vonatkozik, hogy szükséges az országgyűlési bizottságok vizsgálati és ellenőrzési tevékenységének megfelelő jogi szabályozása, és ennek keretében a bizottságok üléséről történő távolmaradás szankcionálása. Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában már kimondta, hogy az Országgyűlésnek e szabályozási hiányosságokat 2004. március 31-ig pótolnia kell.

A jelentés rögzíti, hogy 60 személyt hallgatott meg. A vallomástételi kötelezettségnek Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszter kivételével valamennyi meghívott eleget tett.

A jelentés javasolja azt is, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben működő kamerák felvételeit legalább fél évig őrizzék meg. Vizsgálják felül a biztonsági cégek jogosultságait, és ennek keretében szabályozzák, melyek azok a feladatok, amelyeket kizárólag a rendőrség illetve a honvédség végezhet.

A jelentés indítványozza, hogy Magyarország csatlakozzon a kínzás- és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések, bánásmódok elleni ENSZ-egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvéhez, amelynek célja, hogy független szervezetek képviselőinek rendszeres helyszíni ellenőrzéseivel biztosítsák a megelőzést.

A jelentés kezdeményezi önálló, fegyelmi ügyek elbírálására jogosult bírói testület létrehozását, melynek tagjai nincsenek függő viszonyban a hatáskörükbe tartozó bíróságokkal, továbbá, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke önállóan is rendelhessen el vizsgálatot bármely bíróságon.

Az albizottság az előzetes letartóztatások ügyészi gyakorlatával kapcsolatban kezdeményezi, hogy a fővárosi főügyész a fővárosi bíróság elnökéhez hasonlóan kövesse meg azokat, akik az ügyészség indítványai folytán megalapozatlan szabadságkorlátozást szenvedtek el. Indítványozza, vezessenek az előzetes letartóztatásokról megfelelő statisztikákat és "a legfőbb ügyész írjon elő kötelező továbbképzést azon ügyészségi vezetők és ügyészek számára, akik a 2006 őszén megalapozatlannak bizonyult előzetes letartóztatásokra vonatkozó indítványokat aláírták, illetve a bíróság előtt képviselték".

Az albizottság javasolja a gyülekezési törvény felülvizsgálatát és módosítását, miután a mai napig megoldatlan számos fontos kérdés, így például a bejelentés elmulasztásának szankciója, illetve az azonos helyre bejelentett rendezvényekkel kapcsolatos nehézségek kezelése.

Az albizottság javasolta a Társaság a Szabadságjogokért, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, a Magyar Helsinki Bizottság és az előzetes letartóztatásokkal kapcsolatosan szakmailag megalapozott ítéleteket hozó másodfokú bírák állami elismerésének megfontolását.

A javaslatok között utolsóként szerepel, hogy az albizottság felkéri a Belügyminisztériumot: vizsgálja meg annak lehetőségét, miként kerülhet sor a 2006 szeptemberi és októberi az intézkedéseik során mindvégig jogszerűen eljáró, erőszakos eseményekben súlyosan megsérült rendőrök anyagi elismerésére.