Kiváló viszonyt ápol Oroszországgal a Mol, hiszen onnan vásárolják a kőolajat, a kőolaj-kitermelés meghatározó a cég működésében és élnek a partneri viszonyok - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a társaság elnök-vezérigazgatója. Hernádi Zsolt az egyetlen problémás pontnak a Szurgutnyeftyegaz tulajdonszerzését nevezte. A Mol igazgatósága pénzügyi befektetőnek tekinti a társaságot, míg a Szurgutnyeftyegaz stratégia befektető szeretne lenni, de ez nem az orosz cég, hanem a Mol választása - fejtette ki.

Hernádi Zsolt szerint akkor van helye a Mol felvásárlásának, ha valaki hatékonyabban tudja működtetni az eszközöket, és jobban tudja arról biztosítani a részvényeseket, a fogyasztókat, az egyes érintett országokat, és azok kormányait, hogy az ellátásbiztonságot fenntartja. Jelenleg ugyanakkor ilyen nincs - emelte ki, hiszen a Mol változatlanul a leghatékonyabb kőolaj- és földgázkitermelő cég Európában kutatási-termelései teljesítménye alapján.

A részvényesek bíznak a Molban, a cég pedig az olaj- és a gázpiacon is meghatározó szereplő lett abban, hogy az ellátásbiztonság növekedjen a térségben - hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató. Emlékeztetett, hogy múlt héten adták át az Arad és Szeged közötti földgázvezetéket, hamarosan pedig a horvátországi vezetéken is elkezdik a tesztüzemet. Az ellátásbiztonsági kérdések mögött kormányzati tárgyalások vannak, a Mol pedig ezeknek a végrehajtója - mondta Hernádi Zsolt.

Az elnök-vezérigazgató beszélt arról is, hogy a cég elkezdi összekapcsolni a közép-európai gázvezetékrendszert, majd megvalósulhat egy álom, a NETS projekt (Új Európai Szállító Rendszer), de ehhez politikai támogatás szükséges. A társaság azt várja, hogy a kormány folytassa a tárgyalásokat az ügyben - tette hozzá, megemlítve, hogy a visegrádi négyek között egyetértés van a lépésekről, és meghívták horvátokat is, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez.

Látványos lépések nélkül

A Mol az elmúlt időszakban nem tett látványos lépéseket, de de amiket igen, azok pénzigényesek voltak - közölte Hernádi Zsolt. Az elnök-vezérigazgató kifejtette: a horvát INA finomítóinak fejlesztése közel egymilliárd forintos költséggel jár, a szíriai gázmező és az ahhoz kapcsolódó gázüzem létesítése meghatározó a szír gázellátás és az INA jövőbeni növekedése szempontjából is, míg az adriai-tengeri fejlesztések a legígéretesebb lehetőségek.

Fontosnak nevezte továbbá, hogy a társaság Kurdisztánban részesedést vásárolt egy komoly gázkitermelési potenciállal rendelkező vállalatban, emellett saját jogon találtak Kurdisztánban kőalajat, aminek a kitermelését előkészítik, míg Kazahsztánban ígéretes kutatófúrásokat folytatnak. Hangsúlyozta: Oroszországban is el kell kezdeni fejleszteni és beruházásokat végrehajtani a licensz megtartás miatt. A Mol több mint 300 milliárd forintot ruház be évente, majd a nyereséget ismét beruházza - tette hozzá.

Hernádi Zsolt szerint az üzemanyagpiac csökkenése várhatóan jövőre megáll, de a visszazárkózás lassabb lesz, mint amire számítottak. Az olaj árában nagy meglepetés nem várható, komoly csökkenésre nem lehet számítani, sőt, egyes elemzők további emelkedést prognosztizálnak - tette hozzá a Mol elnök-vezérigazgatója.

A teljes adást ide kattintva hallgathatja meg