A magyar párok 19,6 százaléka meddőnek tekinthető, ami hihetetlenül magas arány. Fontos lenne tehát, hogy a társadalombiztosítás támogassa azokat a kutatásokat, illetve azokat a megelőző lehetőségeket, amelyekkel segíteni lehetne a problémán - mondta az InfoRádiónak Kopp Mária, a Népesedési Kerekasztal alapítója.

A SOTE Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese hozzátette: az OEP jelenleg igen kevés módszer alkalmazását - elsősorban a nagyon drága lombikbébi-programokat - támogatja, pedig fontos lenne több pénzt fordítani a megelőző beavatkozásokra is, amelyek nem kerülnek olyan sokba.

Kopp Mária arról is beszélt, hogy egyértelműen kimutatható: a magánnyugdíjpénztárak kötelezővé tétele a gyermekvállalás ellen ható tényező, ezért fontos volna, hogy az egységes társadalombiztosítás álljon helyre. A társaság az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak elterjedését szorgalmazza.

Alapvető a különbség az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak és a magánnyugdíjpénztárak között: míg az önkéntes kölcsönös pénztárak nem vesznek ki pénzt az egységes társadalombiztosítás rendszeréből, hanem az egyéni öngondoskodás alapját képezik, a magánnyugdíjpénztárak az egységes rendszerből viszik át a befizetéseket gyakran kockázatos pénzintézeti kezelésbe, miközben az államnak garanciát kell vállalnia a nyugdíjak kifizetéséért. Az egyéni számlákon nyilvántartott összegek tehát nem valóságos tőkefedezetet jelentenek, hanem állami adósságot.

A szakértő hozzátette: nagy szükség volna arra, hogy az emberekben gondoljanak az előtakarékosságra, de igen fontos lenne az is, hogy ezt a munkahelyek is támogassák.

Kopp Mária felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországon nagyon súlyos kor szerinti diszkrimináció érvényesül a nyugdíjazással, a 65 éves korhatárral kapcsolatban. A nyugdíjrendszer egyensúlya szempontjából kívánatos volna, hogy aki 65 éves kora után is munkaviszonyban szeretne maradni, az megtehesse.