Az ügyletet a Gazdasági Verseny Hivatalnak jóvá kell hagynia, viszont ha szentesíti, akkor hosszú idő után ismét egy érdekeltségen belülre kerül a hazai élelmiszerpiac két legismertebb szalámi márkája a Herz és a Pick.

A Magyar Nemzet szerint véget ért a táblatender, másodszorra is eredménytelenül zárult ugyanis a digitális taneszközök beszállítására kiírt pályázat. A kettős kudarc után nem írnak ki új közbeszerzési eljárást. A 24 milliárd forint elköltését a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az iskolák fenntartóira bízza, hátha a helyi műszaki boltokban akciós lesz a digitális tábla.

Az index.hu a félkészre hibernált terminálról ír. Ellopkodott berendezések, többször szétázott padlózat, nincs áram a fűtő-szellőztető rendszer beüzemeléséhez; öt év és egymilliárd forint nem volt elég, hogy a kancellária ellátó cége, a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság rendbe tegye az Erzsébet téri régi Volán-buszpályaudvar épületeit. A portál szerint egy eltitkolt belső ellenőri jelentés azt mondja: már a tervezéssel bajok voltak, a főigazgatóság azonban rendületlenül fizetett a gyengébb minőségű, de a tervezettnél sokkal drágább kivitelezésért. Felelősségre nem vontak senkit.

A Világgazdaság mai számában az adóparadicsomokról olvashatunk. A lap idézi a Tax Justice Network tanulmányát, mely szerint Magyarország nevezhető leginkább adóparadicsomnak az új EU-tagállamok közül, a régiek közül viszont többen is előttünk vannak a listán. Az elemzés szerint összességében a 22. helyet foglaljuk el. A rossz minősítés oka: a pénzügyi átláthatóság 12 vizsgált mutatója közül 9-ben könnyűnek találtatott a hazai szabályozás. A tanulmány szerzői arra következtetnek, hogy pénzügyi rendszerünk messze van az átláthatótól, és teret ad az adóeltitkolási, korrupciós, és pénzmosási célú mozgásoknak.

A Napi Gazdaság a kötelező biztosításokkal foglalkozik. Miközben arról szólnak a hírek, hogy akár 20 százalékkal olcsóbban is megúszható a kötelező biztosítás, a biztosítók a kárráfordításokban a legnagyobb részt képviselő szerviz-költségeknél nem tudnak komoly összegeket megspórolni. A lap szerint a társaságok egy része trendfordulót érzékel, az autószervizek a kisebb kereslet miatt megpróbálják csökkenteni például a rezsióradíjakat, hogy nagyobb legyen a forgalmuk, de ezt a hatást kiüti az évközi áfaemelés. A rendszer sajátosságából adódik, hogy a biztosítók nem mondhatják meg az ügyfélnek, hogy melyik szervizben javíttassa meg összetört autóját.

A portfolio.hu a Mercer Consulting legfrissebb tanulmányát ismerteti arról, melyik országban jár a legtöbb szabadnap. Mint kiderült, Brazíliában és Litvániában jár a legtöbb szabadság a dolgozóknak, összesen 41 nap, míg az Egyesült Államok és Kanada áll a rangsor végén a törvényileg előírt rendes szabadságot és a munkaszüneti napokat is figyelembe véve. Hazánk a maga évi 33 napjával a középmezőnybe tartozik.