Magyarországon az emberek úgy érzik, hogy egyre hosszabb a kocsisor, miközben a sikeresek a buszsávban előzik őket - olvasható a Közjó és Kapitalizmus Intézetének felmérésében, amelyből kiderül: a magyarok hisznek a szorgalomban, a becsületben, a tudásban és a teljesítményalapú elismerésben, de úgy gondolják, hogy ezek nem azok az erények, amelyekkel érvényesülni lehet a mindennapokban.

Az intézet kuratóriumának és ügyvivő testületének tagja az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: az emberek többsége úgy véli, hogy ma Magyarországon a tanulás, a becsület és a szorgalom nem érték, és csak a másik átverésével lehet érvényesülni.

A magyar néplélekre jellemző néhány olyan vonás, amelyek komoly problémát fognak jelenteni, ha egy jól működő kapitalizmust akarunk kiépíteni - fogalmazott Szepesi Balázs, aki szerint ilyen a kockázatvállalástól való ódzkodás, és az, hogy a magyar társadalom rendkívül materialista, illetve hedonista - vagyis az anyagi jólét az, amiben hisz.

Magyarországon a történelem során eddig mindig egy importált intézményrendszer működött - mondta a szekértő, aki kiemelte: már a török hódoltság idején is kialakultak - Bibó István szavaival élve - a szabadság kis körei a dél-magyarországi városokban, ahol megtanultak a törökökkel együtt élni, és ugyanez volt megfigyelhető a Habsburgok idején is.

Hangsúlyozta: Magyarországon csak ritkán forrtak ki maguktól az intézmények, és általában az éppen aktuális elit egy jó modellt importált és alkalmazott - ez még mindig igaz. Magyarországon nem arról gondolkodtak, hogy milyen magyar kapitalizmust vagy másfajta rendszert kellene felépíteni, hanem arról, hogy milyen intézményeket kéne máshonnan átvenni - mondta Szepesi Balázs.