Cselekvési terv kidolgozását kezdeményezi a miniszterelnök a hitelválság esetleges negatív hatásainak mérséklésére. Gyurcsány Ferenc az általa összehívott nemzeti csúcstalálkozón azt mondta: a pénzügyi ágazattal összefogva olyan tervet készítenek elő, amely megakadályozza a devizahitelek törlesztő részletének drasztikus emelkedését, és átmeneti segítséget nyújtanának azoknak a diákoknak is, akiknek szülei a válság miatt bajba kerültek.

Hangsúlyozta: a vállalkozói szférának plusz forrásokat biztosítanak, és könnyítenek az uniós támogatások igénybevételének feltételein. A kormányfő a munkavállalókat és a munkaadókat mértéktartásra szólította fel a bértárgyalások, a gazdaság szereplőit pedig türelemre az adócsökkentés ügyében. Úgy vélte: a mai csúcs nem a rövidtávú döntések meghozatalának fóruma, hanem abban segíthet, hogy megszülessen egy nemzeti megállapodás a kormányokon túlmutató ügyekben. Gyurcsány Ferenc példaként említette az euró bevezetését, valamint a szociális, a nyugdíj- és az önkormányzati rendszer megújítását.

A Fidesz elnöke megszorítások helyett a nemzeti növekedési program meghirdetését szorgalmazta a nemzeti csúcstalálkozón. Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarországot a megszorítások eddigi politikája miatt érinti súlyosabban a pénzügyi válság, mint a többi államot, ezért politikai és gazdasági fordulatra van szükség.

A volt miniszterelnök azt mondta: át kell alakítani az adó- és járulékrendszert, vissza kell szorítani a korrupciót és a bürokráciát, növelni kell a foglalkoztatást, valamint át kell csoportosítani az uniós forrásokat. Úgy vélte: ha ezek teljesülnek, akkor létrejönnek az adócsökkentés feltételei, anélkül, hogy veszélybe kerülne a szociális biztonság és a pénzügyi egyensúly. A Fidesz elnöke szólt arról is, hogy a globális válságot megítélése szerint a bankok kapzsisága, és a nyerészkedés okozta, a nemzeti csúcstalálkozó pedig a kisebbségi kormány cselekvőképtelenségét mutatja.

A megszorítások elleni összefogásról beszélt a nemzeti csúcstalálkozón a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke; az SZDSZ és az MDF vezetője pártja javaslatait ismertette. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke úgy fogalmazott: nem fogják hagyni, hogy a kormány a bérből és fizetésből élőkkel, a családokkal és az idősekkel fizettesse meg alkalmatlanságának az árát. Hozzátette: a mostani helyzetben Magyarországnak cselekvőképes kormányra lenne szüksége.

Három pontban foglalta össze a liberálisok javaslatát az SZDSZ elnöke. Fodor Gábor hangsúlyozta: csökkenteni kell a büdzsé kiadásait, be kell vezetni a költségvetési plafont és mindenképpen szükség van adóreformra.

A Magyar Demokrata Fórum vezetője egyéves válságkezelő program bevezetését indítványozta. Dávid Ibolya közölte: ennek részeként felfüggesztenék a 13. havi nyugdíj és a vállalkozásoknak adott vissza nem térítendő támogatások kifizetését, az idei szinten tartanák a közalkalmazotti, köztisztviselői béreket és a nyugdíjakat, eltörölnék a közszférában a jutalmakat, a családi pótlékot pedig az egy főre jutó jövedelemhez kötnék.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint mindenkinek áldozatokat kell vállalnia az ország helyzetének stabilizálása érdekében. Simor András a nemzeti csúcstalálkozón azt mondta: a pénzügyi válság kihívásaira hosszú távon az adhat megoldást, ha csökken a magyar gazdaság sérülékenysége, erősödik a tudatos kockázatvállalás, az ország bevezeti az eurót, és növeli a versenyképességet. A jegybankelnök hangsúlyozta: adócsökkentésre szükség van, de csak a kiadások lefaragása után, emellett a tartós növekedés ára a jóléti kiadások jelentős mérséklése. Simor András egyebek mellett a munkavállalás ösztönzését, valamint a szociális és nyugdíjrendszer szigorítását javasolta.

A korábbi jegybankelnökök közül Surányi György arról beszélt, hogy nem lehet csak a költségvetés kiegyensúlyozására alapozni. Figyelembe kell venni, hogy Magyarország legfőbb exportpiacai recesszió előtt állnak, a kamatkockázati prémiumok emelkednek, az elérhető források szűkülnek.

Járai Zsigmond szerint az első és a legfontosabb feladat az ország finanszírozhatóságának megőrzése, a valutaválság elkerülése. Át kell csoportosítani a költségvetési kiadásokat, a magas állami kiadásokból pedig legalább a bruttó hazai termék évi 4-5 százalékát meg kell takarítani. Végre kell hajtani az elhalasztott reformokat, mert nem lehet arra hivatkozni, hogy válság van.

A gazdasági növekedés érdekében nagy szükség lenne az adók csökkentésére, de ezt a pénzügyi válság miatt most nem lehet megtenni. Erről a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke beszélt a nemzeti csúcstalálkozón. Demján Sándor hangsúlyozta: a válság miatt fél évig nem lehet emelni a béreket, a költségvetés bevételeit pedig nem szabad újabb adóemeléssel növelni.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének vezetője, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának soros elnöke azt mondta: a pénzügyi válság nem magyarázat a törvénysértésekre, az alacsony fizetésekre és a reálkereset csökkenésére.